Kikötő Online

A művészet mint kultúrdiplomácia

A Kulturális Diplomácia Intézete (Institute for Cultural Diplomacy) 2011. augusztus 25-29 között nemzetközi konferenciát tartott Londonban, Művészet és Zene – A kirakós három darabja: Kapcsolat a kultúra, a nemzetközi kapcsolatok és a globalizáció között címmel. Az Intézetet az amerikai Mark C. Donfried alapította 2001-ben New Yorkban, 2002-ben pedig megnyílt a szervezet európai központja is Berlinben. Az Intézet rendszeresen, havonta két-három alkalommal szervez konferenciákat, szemináriumokat és szimpóziumokat Berlinben.

Idén volt az első alkalom, hogy az Intézet londoni helyszínekre hozta el a konferenciát. Az első két napot a brit parlamentben töltöttük, majd pedig egy-egy napra a bolgár nagykövetség, a londoni zsidó kulturális központ (melynek épülete a híres orosz balerina, Anna Pavlova korábbi otthona volt), illetve a BPP londoni üzleti egyeteme volt a rendezvény helyszíne. A konferenciával párhuzamosan augusztus utolsó hétvégéjén zajlott a Notting Hill-i karnevál, amelynek egyik napjára a konferencia keretében ellátogattunk.

A konferencia előadói között szerepeltek nagykövetek, diplomaták, művészek (költők, írók, zenészek), kurátorok, kulturális intézmények vezetői valamint akadémikusok. Mind az előadók, mind a résztvevők a világ számos országából érkeztek: a 32 előadó és 80 résztvevő összesen 46 országból érkezett, mind az öt földrészt képviselve. Magyarországról én voltam az egyetlen résztvevő, de mint a konferencia során kiderült, a Kulturális Diplomácia Intézetének tanácsadó testületében Magyarország sincs képviselet nélkül, amit Simonyi András, Magyarország volt washingtoni nagykövete lát el.

A Kulturális Diplomácia Intézetének igazgatója szerint minden jól működő kapcsolat alapja a párbeszéd, a megértés és a bizalom, legyen az a kapcsolat egyének, csoportok, kultúrák vagy nemzetek között. A konferencia fő témája azt vizsgálta, hogy a művészet és a zene milyen szerepet játszik, vagy játszhat a kultúrák és nemzetek közötti megértésben. Az előadók egyetértettek abban, hogy a művészetek és a zene alkalmasak kulturális különbségek áthidalására a művészet egyetemes természeténél fogva. A zene erejét nem csak elméletben, de a gyakorlatban is megtapasztalhatták a résztvevők számos koncert során.

A konferencia átfogó üzenete volt, hogy a művészet jelentős szerepet játszhat a kultúrák és az országok közötti kapcsolatteremtésben és megértésben. Megfogalmazódott az a gondolat is, hogy noha szükség van nagykövetségekre és diplomatákra az országok közötti párbeszéd megteremtésében, ugyanakkor sok esetben egy műalkotás, egy kulturális megnyilvánulás, egy művészeti kifejezés is tekinthető egy kultúra ’nagykövetének’. A művészeti ágak között szó volt filmről, képzőművészetről, színházról, költészetről, táncról és zenéről.

Téma volt a globalizáció szerepe is, melynek hatására egyre inkább és egyre többször szembesülünk más kultúrákkal, a miénktől különböző nézetekkel. Többek között szóba került a modern technológia és az internet, mint a globalizáció egyik legfőbb színtere. A ’mással’, a sajátunktól eltérővel való folytonos találkozás óhatatlanul felerősíti bennünk saját önérzetünket és értékeinket, hiszen egyre gyakrabban szembesülünk számunkra szokatlan, ismeretlen értékekkel, kultúrákkal. Természetes emberi reakció ilyenkor az ismeretlentől való félelem, melynek eredménye gyakran az elzárkózás, a bezártság. Ahelyett azonban, hogy hagyjuk a különbségek felerősödését és ellentétek kialakulást, a globalizációt, mint egy közös ’nyelvtani szerkezetet’, egy közvetítő eszközt kellene használnunk arra, hogy megértsük egymást úgy, hogy közben tiszteletben tartjuk és megbecsüljük a különbségeinket.

Megfogalmazódott az is, hogy egy be- és elfogadó, kultúraközi társadalom mindig kreatív, és a különböző kultúrák egymásra hatásából rendkívüli dolgok születnek. A leggazdagabb kultúrák azoké a társadalmaké, amelyek nyitva állnak a világ előtt, mint amilyen például a francia társadalom volt az 1960-as évek előtt. Fontos azonban, hogy őrizzük a saját kultúránk hagyományait, a nyelvünket, vallásunkat, szokásainkat, ezzel színesítve a világot. Az egyensúlyra való törekvés, mint mindenben, itt is rendkívül lényeges. Fontos az egyensúly megteremtése és fenntartása a saját kultúránk őrzése illetve a más kultúrák iránti befogadás és nyitottság között, valamint hogy hagyjuk, hogy a kultúrák párbeszédbe lépjenek és hassanak egymásra.

Az előadók sok szempontból vizsgálták a kultúrát, a diplomáciát és a globalizációt, ki-ki a maga szakterületének nézőpontjából, gazdag és átfogó képet adva a posztmodern világról, amelyben élünk. Noha rengeteg tudással és ötlettel gazdagodtunk, a konferencia számomra legizgalmasabb része mégis az a kapcsolat-rendszer volt, azok az ismeretségek és barátságok, amelyek ez alatt az öt nap alatt születtek. Többek között azzal a koreai származású amerikai fiúval, aki Londonban tanul és rendszeresen Magyarországra látogat magyar barátnője révén, meg azzal az észt lánnyal, aki Olaszországban tanult nyelveket, szaxofonos egy észt zenekarban, és októberben Pécsre látogat egy konferenciára, vagy azzal a botswanai lánnyal, aki Brüsszelben a hazáját képviseli diplomataként.

www.culturaldiplomacy.org
 

Hozzászólás ehhez:

Hír | Művészet és Zene - konferencia beszámoló