Más-hol

Visszatért Freud a bécsi utcákra

Sigmund Freud halálának 75. évfordulója alkalmából különleges kiállítás nyílt Bécsben. Az érdeklődők a város utcáin ismerhetik meg a pszichoanalízis szülőatyjának életét és munkásságát. Csak egy ...

A realizmus allegóriái

Kati Horna mexikói fényképésznő több mint száz éve Deutsch Katalinként látta meg a napvilágot Magyarországon, a ma Mezőszilasként ismert egykori Szilasbalhásiban. A párizsi Jeu de ...

Ötven éves a Nap Színháza

Idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját párizsi Théâtre du soleil, azaz a „nap színháza”, Ariane Mnouchkine legendás színtársulata. A francia rendezőnő színháztörténeti jelentőségű társulata 1964 óta ...

Határátlépések - Vivian Maier képei

Míg a héten a budapesti Mai Manó Ház vetíti Vivian Maier (1926-2009) portréját ezenközben a franciaországi Tours-ban november óta látható a párizsi Jeu de Paume ...

Dekadencia a bécsi Belvedere-ben

Az osztrák szimbolizmus sokoldalú pozícióinak szenteli a nyarat a Belvedere aktuális kiállítása. Ez az első olyan tárlat, amely átfogóan igyekszik feldolgozni az 1900-as évek osztrák ...

A kifejezés feltétlen kötelessége

2012-09-05 11:05:44

„.Ellenszenvet és rajongást egyaránt kiváltó világhírű angol festő, (…) akiről (természetesen) mindenféle pletykát hallani, aki mindössze két osztályt végzett el folyamatosan, aki állítólag mindig drogokkal van tele, akit azért utálnak sokan, mert az embereket festékcsomókba fojtott, tekergő nyershús-lényeknek ábrázolja – nos, Francis Bacon mindennek ellenére a világ egyik legracionálisabb, legtágabb eszköztárú festője, s ráadásul olyan művész, aki úgy fest, mintha ecsetje filmkamera volna.” - írta valamikor Lajta Gábor.

Soraival egyetérthetünk, de nyugodtan vitatkozhatunk is vele, mert az biztos, hogy Bacon festészete mellett nem lehet „csak úgy” elsétálni. Képein a minimalista háttérből szinte kiugranak expresszív, lebontott, széttört, átdolgozott portréi, figurái. Művészetét egzisztencialista festészetként fogják fel, például Jean Fautrier munkásságával rokonítják.

De Bacon csak egyike lesz azok, akinek képeiből válogatás nyílik a firenzei Palazzo Strozziban, mert mellette Nathalie Djurberg, Adrian Ghenie, Arcangelo Sassolino, Chiharu Shiota, Annegret Soltau képei is megtekinthetőek lesznek. Franziska Nori, Barbara Dawson kurátorok elképzelése szerint a kiállítás három hívószóra épül: test, emlékezet és identitás, s olyan művészek munkáit láthatjuk, akik a kortárs társadalom kollektív nézeteinek egzisztenciális állapotát vizsgálják, azokat a kérdéseket kutatva, amelyeket az ember önmagának tesz fel a saját belső valójával és a külvilággal kapcsolatban.

5 October 2012 – 27 January 2013
Palazzo Strozzi
Piazza degli Strozzi 50123 Florence, Italy

Hozzászólás ehhez:

A kifejezés feltétlen kötelessége | Kiállítás ajánló

Milyen nap van ma?