Más-hol

Matthew Barney: River of Fundament

Matthey Barney hamisítatlan. “Határtalan képzeletével egyszerűen magávalragad és hihetetlen mélységekig hatol. Egyedülálló módon ábrázolja a képeit és illeszti be ötleteit, melyek örökre a művészetmegszállott néző ...

Halbstark - nemzetközi gyermekszínházi fesztivál

Harmadik alkalommal rendezik meg október 23-28. között Münsterben a Halbstark (Kamasz) nemzetközi gyermekszínházi fesztivált. A fesztiválon szereplő darabok Németországon kívül Belgiumból, Hollandiából, Ausztriából, Olaszországból és ...

Kulturkaland

Manapság sokan kerekednek fel és keresnek átmenetileg vagy végleg külföldön olyan lehetőséget,ami a külföld (értsd.Nyugat) összes előnyével (és persze hátrányával is) együtt szélesebb perspektívát ad ...

Visszatért Freud a bécsi utcákra

Sigmund Freud halálának 75. évfordulója alkalmából különleges kiállítás nyílt Bécsben. Az érdeklődők a város utcáin ismerhetik meg a pszichoanalízis szülőatyjának életét és munkásságát. Csak egy ...

A realizmus allegóriái

Kati Horna mexikói fényképésznő több mint száz éve Deutsch Katalinként látta meg a napvilágot Magyarországon, a ma Mezőszilasként ismert egykori Szilasbalhásiban. A párizsi Jeu de ...

Arcpoétika

Mi is az arc?

2012-08-17 14:50:16 Győrffy lászló
Címkék: gordon fiona tan

Deleuze és Guattari szerint a fej nem szükségszerűen az, hiszen az arc csak akkor jön létre, ha a „fej megszűnik a test része lenni, mikor a test nem kódolja többé”.

A francia filozófus szerzőpáros megállapítása ugyan bizarr asszociációkat kelt, ám a videó médiuma – még ha csak áttételesen is – kiválóan alkalmas az eltestetlenedésre.

A cseh főváros Műcsarnokaként funkcionáló Rudolfinum nagyszabású kiállítása 16 alkotó, köztük a műfaj óriásai, mint Nam June Paik vagy Bill Viola művein keresztül keresi a választ arra a kérdésre, hogy milyen dimenziókat teremtett a mozgókép az emberi arc reprezentációjának, amely hagyományosan – a portré és az önarckép formájában – évszázadokig volt a vizuális művészetek vezető témája. A 60-as évek konceptuális örökségétől napjainkig húzódó válogatás a legkülönbözőbbképpen reflektál e tárgyra. Marina Abramović meghosszabbított önportréinak végtelen rutinmozdulatai a személyes identitás változékonyságát vizsgálják, Peter Weibel Pierro della Francesca Krisztusának arcmását éleszti újra a technológia eszközével, míg a body-art fenegyereke, Vito Acconci 1973-ban rögzített felvételén végignézhetjük, amint a művész önkéntes galériafogsága alatt saját tükörképének monologizál intim kapcsolatáról – egyszerre megelőlegezve és kigúnyolva a valóságshow-k magánéletet felszámoló gyakorlatát. Az audiovizuális művek felületén az arc nem csak tárggyá válhat, hanem az elme lenyomatává is, miközben attól sem kell tartanunk, hogy a videó a rohanó világ katalizátora: Douglas Gordon korábbi munkájának, a Psycho 24 órásra lassított változatának a hitchcocki suspense-t is sikerült legyilkolnia – a művész ezúttal Dr. Jeckyll és Mr. Hyde 1931-es filmadaptációjának részletét használja arra, hogy tetten érhessük azt a soha nem létező pillanatot, amikor a Jó Rosszba fordul.

Faces
The Phenomenon of Face in Videoart
szeptember 16-ig
Galerie Rudolfinum, Prága
belépő: 130 CZK
kedvezményes: 80 CZK

Fiona Tan
Saint Sebastian
2001
09:00 perc
2-csatornás videóinstalláció függesztett vetítővásznon (szín, hang)
A művész jóvoltából, Frith Street Gallery, New York and Sammlung Goetz, Munich

Douglas Gordon
Confessions of a justified sinner
1996
25:50 perc
videóinstalláció, két rész, mindegyik 300 x 400cm
Collection Fondation Cartier pour l’art contemporain, Paris

 

Hozzászólás ehhez:

Milyen nap van ma?