Idén tavasszal mutatkozhat be első alkalommal magyar szervezésű fesztivál Európa legfontosabb fesztiválvárosában: a 2011-es Armel Operafesztivál amerikai produkcióját, Michael Dellaira A titkosügynök című darabját 2012. ...
John Malkovich 24 évvel azután, hogy Stephen Frears legendás Veszedelmes viszonyok című filmjében Valmont vikomtot alakította, úgy döntött, rendezőként is színpadra viszi a darabot. A ...
A tavaly elmaradt franciaországi Mexikó-év egyik legjobban várt eseménye, a maja jáde-maszkok párizsi kiállítása, bár egy évvel később, de mégis megvalósult a francia fővárosban. A ...
„Miről írtam a könyveimben? A középszerű életemről, a középszerű szerelmeimről, a középszerű céljaimról és álmaimról. Tudom, hogy rengeteg középszerű ember van, ezért nem is értem, ...
Egytől egyig érzek bennük, mögöttük egy természetes, ösztönös, gyermeki késztetést. A vágyat azután, hogy milyen jó is volna fúrni, faragni, ragasztgatni, hurkolni és csavarozni. Egyszerre ...
A tájképfestészet ideje leáldozóban van, hagyományos naturalista stílusú, sokatmondó és különleges képeket alig elvétve találni, leginkább a giccsbe hajló melankolikus-félárnyékos tájképek jelentik az eléggé egyesélyes versenyt a piacon.
Christian Schmidt-Rasmussen kiállítása az előbbi kategóriába tartozik, hatalmas olajképei Dánia ismeretlen tájait egyszerre hétköznapi és légiesen költői hangvételben szólaltatják meg. Schmidt-Rasmussen személyes élményeit és képzeteit festi bele a tájképekbe, új formát adva ezzel a műfajnak. A sorozat darabjaiban egy kortárs művész szemein át látjuk a tájat, ami a realista személet és az absztrakt művészet határai között építi a tavak, erdők, mezők és házak látképeit.

A művész több évig járta Dániát, hogy anyagot gyűjtsön munkáihoz. Ez leginkább a megismerés gesztusa volt, hogy az, amit átad a képeken keresztül, ne csak egy felszínes másolat legyen, hanem az országhoz való viszonyt, érzéseket is közvetíteni tudja. A képzeletbeli képekkel vegyülő festményeken a nyugalom uralkodik, egyfajta várakozás, a vihar előtti csend. A legfontosabb történéseket készítik elő, már magukban hordozva a változást. Múlt, jelen és jövő összekapcsolásai, ami a most pillanatában egyszerre testesül meg. Olyan előkészület, ami magában hordozza a nosztalgiát. Néhány tájkép valódi csendéletté változik, ahol a megjelenő, eltakart arcú alakok felerősíti a nyugodt emlékezetet és a csendet, ami minden egyes képet átsző.
Schmidt-Rasmussen értelmezésében a tájkép fogalma átértékelődik. A természetesből a művibe való fokról fokra történő eltolódás olyan változás, amikor az ember számára a táj már nem a dombok és lankák növénnyel benőtt vidéke, hanem a város, a felépített terek természetellenes légköre. Már nem a természetesben állunk, hanem az általunk készített világ épületei jelentik a tájat, ahová tartozónak valljuk magunkat.

A dán művész fontos alakja a koppenhágai művészeti életnek, főleg a kortárs festészet támogatásának és művelésének. Munkái könnyedséggel, finomsággal és érthetően prezentálják azt a tájat, ami körbevesz bennünket.
Christian Scmidt-Rasmussen: Danmark
Galleri Nicolai Wallner
Koppenhága
2011. június 1- július 16-ig
További információ: http://www.nicolaiwallner.com/exhibitions/schmidtrasmussen2011/schmidtrasmussen2011.html