Idén tavasszal mutatkozhat be első alkalommal magyar szervezésű fesztivál Európa legfontosabb fesztiválvárosában: a 2011-es Armel Operafesztivál amerikai produkcióját, Michael Dellaira A titkosügynök című darabját 2012. ...
John Malkovich 24 évvel azután, hogy Stephen Frears legendás Veszedelmes viszonyok című filmjében Valmont vikomtot alakította, úgy döntött, rendezőként is színpadra viszi a darabot. A ...
A tavaly elmaradt franciaországi Mexikó-év egyik legjobban várt eseménye, a maja jáde-maszkok párizsi kiállítása, bár egy évvel később, de mégis megvalósult a francia fővárosban. A ...
„Miről írtam a könyveimben? A középszerű életemről, a középszerű szerelmeimről, a középszerű céljaimról és álmaimról. Tudom, hogy rengeteg középszerű ember van, ezért nem is értem, ...
Egytől egyig érzek bennük, mögöttük egy természetes, ösztönös, gyermeki késztetést. A vágyat azután, hogy milyen jó is volna fúrni, faragni, ragasztgatni, hurkolni és csavarozni. Egyszerre ...
Joan Miró a 20. század egyik legkiemelkedőbb szürrealista mestere volt. A kiállított művek – festmények, szobrok, litográfiák – Miró egész munkásságát tárják a nézők elé, bemutatva a művész több mint 60 évet átívelő karrierjét.
A kiállítás több okból is figyelemre méltó. Egyrészt, mivel 50 éve ez az első kiállítás melyet Joan Miró műveinek szentelt egy londoni galéria, ami egyben azt is jelenti, hogy ez az első retrospektív, Miró egész életművét bemutató tárlat. A kiállítás másik különlegessége pedig, hogy London egyik legnépszerűbb modern művészeti galériája, a Tate Modern fogadta be ezeket a műveket.
Joan Miró 1893-ban született Barcelonában és egész életpályáját meghatározta hazája, Spanyolország viharos 20. századi történelme. Különböző alkotói korszakai végig kísérik és reflektálnak a korabeli politikai és történelmi eseményekre, többek között a spanyol polgárháborúra és Franco diktatúrájára. Jelentős hatással volt Miró egész életére katalán identitása is, mely többek között megmutatkozott a művész nevében is – a spanyol Juan helyett a katalán Joan nevet használta.

A kiállítás 13 termen keresztül időrendi sorrendben vezeti végig a látogatókat a művész különböző korszakain. Az első terem Miró korai munkásságát tárja a nézők elé. Ezeken a festményeken még nyoma sincs a szürrealizmus hatásának. Ezek a stilizált, aprólékos kidolgozottsággal készült olajfestmények Miró szüleinek farmján készültek az 1910-es években és a farm életének mindennapjait ábrázolják. Ezekben a művekben érezhető legteljesebben Miró Katalóniához fűződő kapcsolata, mely végig jelen marad későbbi munkásságban is. Legjelentősebb műve, mely ebben a korszakban született, a Farm címet viseli.
A fordulópontot az 1920-as évek hozták el Miró számára, amikor a művész első párizsi útja során megismerkedett számos szürrealista és dadaista festővel és költővel. A szürrealista festők munkái arra ösztönözték, hogy leegyszerűsítse kompozícióit és egy sajátos jelrendszert hozzon létre. Az első szürrealista műve, a Katalán Paraszt Feje, a Katalán Paraszt című festmény sorozat első darabja és egyben első politikai hangvételű alkotása. Ezt a festményt a spanyol kormány katalán nyelv elleni elnyomása ihlette és arra válaszul született. Az ebben a korszakban készült festmények már a szürrealizmus hatására keletkeztek, ugyanakkor még felfedezhetőek bennük egyértelmű képi utalások.
A következő termekben a spanyol polgárháború időszakában (1936-39) és Franco diktatúrájának éveiben (1939-1974) készült alkotásokba nyerünk bepillantást. Mindenképpen érdemes kiemelni a Barcelona sorozatot, mely 50 fekete-fehér litográfián keresztül mutatja be a Franco rezsim diktátorait és áldozatait. Ebben az időszakban Miró hosszú időre száműzetésbe kényszerült, előbb Franciaországba, majd Mallorcára. A későbbi éveit az absztrakt expresszionizmus jellemezte, mely irányzatnak Miró volt az egyik vezető alakja. Ezek a képek jóval absztraktabb, realitástól elrugaszkodottabb, ugyanakkor politikai véleménynyilvánítással túlfűtött művek. Ahogy a politikai helyzet egyre reménytelenebbé válik, úgy kerülnek Miró munkái egyre távolabb a valószerűtől, legalábbis megjelenítésükben, mivel tartalmukat tekintve mindvégig szoros kapcsolatban állnak az adott történelmi eseményekkel.
Miró egész életútját a kísérletezés jellemezte, mely még életének nyolcvanas éveiben is meghatározta alkotásait. A kísérletezés, a megújulás és a felfedezés tették ezt a nagyszerű művészt a szürrealizmus mesterévé, akiről kortársa André Breton, a szürrealizmus irányzatának megalapítója azt nyilatkozta, „Ő mindannyiunk közül a legszürreálisabb.”

Joan Miró – The Ladder of Escape
Tate Modern
London, Egyesült Királyság
A kiállítás 2011. szeptember 11.-ig látogatható