Idén tavasszal mutatkozhat be első alkalommal magyar szervezésű fesztivál Európa legfontosabb fesztiválvárosában: a 2011-es Armel Operafesztivál amerikai produkcióját, Michael Dellaira A titkosügynök című darabját 2012. ...
John Malkovich 24 évvel azután, hogy Stephen Frears legendás Veszedelmes viszonyok című filmjében Valmont vikomtot alakította, úgy döntött, rendezőként is színpadra viszi a darabot. A ...
A tavaly elmaradt franciaországi Mexikó-év egyik legjobban várt eseménye, a maja jáde-maszkok párizsi kiállítása, bár egy évvel később, de mégis megvalósult a francia fővárosban. A ...
„Miről írtam a könyveimben? A középszerű életemről, a középszerű szerelmeimről, a középszerű céljaimról és álmaimról. Tudom, hogy rengeteg középszerű ember van, ezért nem is értem, ...
Egytől egyig érzek bennük, mögöttük egy természetes, ösztönös, gyermeki késztetést. A vágyat azután, hogy milyen jó is volna fúrni, faragni, ragasztgatni, hurkolni és csavarozni. Egyszerre ...
Egy századfordulós művész, aki a szecesszió bűvösségével, vonalaival, nőalakjaival egy magával ragadó, vonzó világot teremtett. Alphonse Muchát nem tudom konkrétabban leírni, mint művészt. Rendkívüli sokoldalúsága, műveinek széles felhasználási köre mutatja, hogy több volt, mint festő, plakátrajzoló, grafikus, díszlettervező vagy iparművész. Mucha önnön nevét márkává tette; munkamódja, nőábrázolásai védjegyévé váltak.
| Jácint hercegnő |
Ha alkotásaival találkozom, mindig az a személyes élményem támad vele kapcsolatban, hogy szeretem, ahogy a nőket látta, és amilyennek láttatta őket. Az akkori nőideál, a telt és karcsú idomok mellett az arcok hol szenvedélyeket fejeznek ki, hol szelídséget. Hol vadak és gyilkosak, hol szűziesek. Egyszer kecsesek és lágyan omló hajukkal sebezhetők, másszor megközelíthetetlen démonok. Mucha ilyennek látta a nőket. És íme a női természet. A nők örökké, kortól függetlenül létező kettőssége, ahogy már rengeteg művész tollából, ecsetéből, gondolatából megszülettek. Ezek a nők Mucha plakátjain, képeslapjain, bélyegein, meghívóin, naptárjain, bankjegyein tűnnek fel. A hétköznapokba is bevillanó női esszencia egy férfi kezéből.
| Gismonda |
Mucha cseh születésűként bejárta Európát, az Egyesült Államokba is eljutott, majd visszatért Csehországba. Ki tudja, talán ott voltak a legszebbek a nők. Párizsban a 19. század végének és a 20. század elejének egyik leghíresebb színésznője, Sarah Berndhard megrendelésére készítette első világhírűvé vált plakátját Victorien Sardou Gismonda című drámájához. A plakát művészeti műfajnak, műalkotásnak számított akkor, gondolhatunk például a Mucha kortársának mondható Lautrec-re, aki szintén különös figurája volt a kornak. Mucha ezen munkái nagyalakú, hosszúkás plakátok, melyek különböző – főként párizsi – megrendelők kérésére készültek. A századforduló reklámiparának remekei, művészeti alkotások, melyek egy másik művészi ág alkotásait kívánták népszerűsíteni. A furcsa kettősség ebben rejlik, azaz a „mű a műben”, „műalkotás a műalkotásban” viszonyban. Mucha sikerei után már garanciát jelentettek munkái a reklámozni kívánt előadások, termékek számára.
| Topáz |
Természetesen jóval több Mucha művészete, mint pusztán a plakátjai. A Szláv eposz húsz festményből álló sorozata, pasztell-és szénrajzai vagy a sok apró munkája, egyedi termékei sajátos stílusban készültek. A szecessziós indázó vonalak, az ábrázolt nők ruháinak és hajának tekervényei befonják a képeket, kitöltik a teret. Méltó és nagy örökség a művészet számára, melynek egy részét Prágának ajándékozta 1928-ban. Ezen írást is a képeivel való személyes találkozás ihlette, a cseh művész prágai remekei. A város önmagában varázslatos, az Óváros téren a Tyn templom alatt, a kávézók mögött egy ajtó vezet a kiállítóterembe. A hétköznapokon keresztül lépünk a nem mindennapi közé. Ha a Prágában járók nem találnák már ott a kiállítást, ez nem jelent gondot. Mucha számára külön múzeumot hozott létre a hálás város (http://www.mucha.cz ). Franz Kafka mellett a másik művész, akire szívesen épít a helyi turizmus. Mucha képei azonban az eredetihez hasonló felületeken köszönnek vissza az üzletekben; naptárokon, könyvborítókon, képeslapokon.
Bár Budapestre is érkezik Mucha-kiállítás, semmiképp sem tanácsos kihagyni a prágai élmény lehetőségét. Nálunk a Szépművészeti Múzeumban látható majd A nő dicsérete – Alphonse Mucha, a szecesszió cseh mestere című válogatás (2009. március 20- június 7.), melyet a prágai és a brnoi múzeumok kurátorai állítanak össze a legjelentősebb amerikai és cseh munkákból.
Értékelés:
Fantasztikus írás, csodálatos műalkotásokról. Feltétlenül megnézem.
Nagyon kedvesek számomra ezek a képek! Minden elismerésem a cikk írójáé, hiszen sikerült hasonló érzést szavakba önteni, mint amit én is érzek Mucha képeivel kapcsolatban... Köszönöm!
A Lautrec-et a-val írják nem o-val......
Kedves Márta!rnrnKöszönjük, hogy észrevette az elírást és felhívta rá a figyelmünket. A hibát javítottuk.rnrnTovábbi tartalmas szórakozást kívánunk!
Nagyon jo iras, bar en csak most kezdem Mucha munkait `kostolgatni`rnrn Beata