Kikötő Online

Heroikusan derűs maszk, döglegyek és a hülye harmadik

Nádas Péter: Szirénének – a Jelenkor pécsi könyvbemutatója

Nádas Péter öt európai társával együtt felkérést kapott arra, hogy az Odüsszeia egyes témáit darabbá formálja, melyeket idén februárban hat Ruhr-vidéki színház mutatott be a Ruhr 2010 Fesztivál keretében. Nádas a tévelygések témáját kapta. Ebből született meg a Szirénének, amellyel kapcsolatban a szerzővel Forgách András beszélgetett a Jelenkor folyóirat szervezésében megvalósuló esten április 18-án a pécsi Művészetek és Irodalom Házában.

Nádas Péter könyvével egy időben a kiadó Ilma Rakusa Lassulás! című esszégyűjteményét is megjelentette. A kapcsolat a két szerző között az, hogy a szlovák származású írónő ültette át Nádas darabját német nyelvre. Ilma édesanyja révén magyar származású is, de ez csak egy a sok hely és kultúra közül, mellyel eddigi élete során találkozott. Az esszék a nyugati, felgyorsult élet felületességét kritizálják, megmutatják, hogyan tud kiüresedni egy olyan társadalom, amely „eseményfogyasztókból” áll, akiknek tagjai folyamatosan az élményt, a kalandot keresik, folyamatosan arra éheznek, de soha nem tudnak jóllakni vele. Ilma megtisztítja előttünk a tükröt, megoldást azonban nem kínál hozzá.

Nádas Szirénéneke szatírjáték, mely műfajjal már az ókori görögöknél is találkozhatunk, egy-egy tragédia után játszották, feloldásul kinevetve azt. A tragédia hatástalanítása a nevetés révén az Odüsszeia esetében is megfigyelhető. Nádassal együtt mind a hatan (lengyel, török, osztrák, német és angol szerzők) egymástól függetlenül, nem tudva a másikról (ez volt az egyik kikötés), Odüsszeuszt mint hőst elvetették, gyűlölték, és a világvége-motívum központi jelentőséget kapott. Nádas feladata az volt, hogy a csábítást és a tévelygést mutassa be közép-európai szemszögből, hogy hogyan is értelmezhető ez a XXI. századi magyar (író) ember számára.

Az Odüsszeia és a hellén világ bővelkedik erotikában, szenvedélyességben, az antik istenek antropomorf jellegüknek köszönhetően ugyanannyira mocskosak és bűnösek, mint az emberek. Ez az, amit Nádas könnyű szerrel meg tudott ragadni és átültetni napjainkba. Találkozhatunk szexuális erőszakkal, pedofíliával és fogva tartással, előjönnek a férfi és női szerepek elkülönülései, az egyén individualitása és a társadalomba való beágyazottsága. A hármas szám a maga misztikájával a történet folyamán hatványozódik, és mindig az egyedüllét, az egyediség problémájával szemben jelenik meg. Felolvasva egy-egy részletet a könyvből, a szerző, Forgách András és Kovács Mónika színésznő jól érzékeltették a hármasság idegesítő megszüntethetetlenségét. „Miért gondolom azt, amit mindenki más?” és „Vajha egyedül lehetnék” kijelentésekkel a modernkori filozófiai és társadalmi diskurzus egyik jelentős problémája került a darabba olyan kérdéseket megfogalmazva, hogy hogyan lehet, hogy nincsenek saját szavaink, hogy amit mondunk, előttünk már ugyanazokkal a szavakkal megfogalmazták, hogy amit gondolunk, azt azzal a közös nyelvvel tesszük, mellyel mindenki más teszi, és hogyan tud érvényre jutni az individuum.

„Egy hülye harmadik a párosban mindig felesleges” – mondja Nádas Péter, és visszatér a számmisztikához, kifejtve, hogy az egy az Egy, ami mindig valami felsőbbrendű, a kettő egy pár, nő és férfi, egyensúly, és a három az, ami kilóg, aminek a vallásokban és a misztikában fontos szerepe van, az emberi kapcsolatok hálójában azonban értelmezhetetlenné és problematikussá válik.

A beszélgetés végén egy anya és fia párbeszéd hangzott el a darabból. Az apa elvesztése, hangos és brutális álmok, illetve döglegyek egy légypapíron – anya-fiú kapcsolatba sűrítve. Az anya józan és óvó faggatózása, melyet az elhunyt apa emléke hat át, és a fiú „infantilis, antimetafizikus álmai”, melyek egyszerre vadak és racionálisak. A fiú feladata apja örökségeként továbbvinni az elméletet, kiszámolni azt az egyszerű feladatot, hogy hány légy pusztul el egy légypapíron. Ez tehát a megoldás, semmi több, azonban az az egy adat, amivel a világ kifordítható lenne a helyéről, hiányzik még, erről nem írnak a statisztikák.

A darab Nikével, a győzelem istennőjével zárul, mert mindig pozitív zárás kell. A gazdagon felépített mitologikus darab nemcsak témájában, mondanivalójában, hanem megfogalmazásában, nyelvi felépítésében is igen gazdag, bővelkedik a nagyszerű megoldásokban. Eddig csak mühlheimi Theater an der Ruhrban láthatta ezt a közönség, azonban, remélhetőleg lassan a hazai színházakban is megjelenik. Hogy a rendezőknek hogyan sikerül majd színre vinniük, nehéz megjósolnunk. Mindenestre senkinek nem lesz könnyű dolga. A Szirénének sok szempontból telített, de nem teljesen idegen, hisz nekünk szól és rólunk szól. Mindannyian „heroikusan derűs maszkot” viselünk, „ami néha befülled”, de senki sem állítja, hogy soha nem lehet levenni, vagy azzal együtt élvezni az életet emberi kereteken beül.
 

Nádas Péter: Szirénének
Kiadó: Jelenkor
kiadás éve: 2010
kötés: kötve
ISBN: 9789636764807
Bolti ár: 2900 Ft

Hozzászólás ehhez:

Nádas Péter: Szirénének – könyvajánló, könyvbemutató

• 1. Margarita 2010-04-24 11:21:27

  Én is ott voltam az előadáson. Kiválóan rögtönöztek hárman a darabból, egészen felszabadult légköre volt az egész beszélgetésnek.

• 2. Lili 2010-04-26 12:18:05

  Szuper ez a cikk, csak így tovább!