Az a pletyka ütötte fel a fejét, hogy a KOMA megszűnik. A pletykák sajátja, hogy féligazságokon alapszanak, de mégsem igazak. A KOMA nem szűnik meg. ...
A Kikötő Online internetes kulturális magazin ÍGY IS LEHET/NE… címmel beszélgetés-sorozatot indított a Ráday Kultuccában, amelynek keretében, a művészet és kultúra helyét, rangját és lehetőségeit ...
Márciusban örömmel adtunk hírt arról, hogy a XV. Kerületi Önkormányzat döntése értelmében maradhat a KOMA Társulat a Bázisán. Úgy látszik korai volt az öröm.
A Kikötő Online internetes kulturális magazin Így is lehetne... címmel beszélgetés-sorozatot indított, amelynek keretében, a művészet és kultúra helyét, rangját és lehetőségeit szeretné megmutatni Európában ...
Manapság kénytelen-kelletlen sok szó esik az oktatásról. Az új oktatási törvénnyel sokak számára elérhetetlen messzeségbe került a megszerezhető tudás, megtorpan a tudásalapú társadalom fejlődése, mely ...
Az nem esik jól, hogy a Kovács-udvarban már délelőtt tízkor pakolnak. Az egész napnak van valami vége hangulata. Érezhetően kevesebben vannak. Lehet, hogy ezt a vasárnapi zárást újra kellene gondolni, még egy szabadnapot már nem szívesen áldoznak be az emberek a hazautazásra. A sátrak viszont nem fogytak, az egyetemisták ráérnek.
Mindenesetre a Kiskakas gyémánt félkrajcárja nagy sikert arat. Interaktív, a gyerekek boldogan segítik ki a megakadt színészeket. Mi, felnőttek is jó szórakozunk. Kimegyünk az istállószínházból, fejbe vág a meleg. A gyerekek pancsolnak egyet a szökőkútban, aztán irány Nagyharsány, hátha ott is van valami. Meleg van, a program nem nekünk való, menekülünk a hűs lakásba.
Délután Lovasi és a Véletlen zenél. Heidl György szerzeményeit hallhatjuk Lackfi János verseire. Jó a zene, a versek viccesek. Legjobb része, amikor Lackfi János szemezget verseiből. A verset hangosan olvasni, vagy hallgatni kell, hogy életre kelljen. Vicces, kedves és a zene sem rossz.
Este az utolsó nagykoncert a Kiscsillag. Sok a füvön alvó koncertlátogató. Elfáradtunk, ennek is vége. Ma reggel a lányom ünnepélyesen levágja a karszalagomat. Elmúlt, vissza kell térni a valóságba.
Miért járunk fesztiválra?
Mert a fesztivál szabadság. A fesztivál fiatalság. A fesztivál összetartozás. Időnkívüliség. Battyogsz teljes turista-felszerelésben egyik helyszínről a másikra, hamarosan kezded megismerni az arcokat - annak a fehér pulikutyának határozottan olyan az ízlése, mint nekünk -, nem hiányzik tévé, rádió. Csak az itt és most van. Felvesszük a stopposokat, középiskolásokkal beszélgetünk, nézzük az arcokat. A Kiscsillag alatt mellénk heveredő párban saját valószínű jövőnket látjuk. Nem tudjuk, ki kicsoda, miért jött ide. De sokfélék vagyunk, és mégis idetaláltunk. Dél-Baranyába, az ördögszántotta hegy oldalába. Ahol a fesztivál talán lehetőség. Mert nem csak kapni akarunk, adni is.
Már nincs egy év a következő nyitónapig.
Augusztus. Ördögkatlan. Nagyharsány, Kisharsány, Palkonya. Itt leszel?
Fuarrlez? That's marvelously good to know.