Tájoló

Román Oscar Bocsárdinak

Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója kapta idén a legjobb rendezőnek járó UNITER-díjat. A román színházi szakma Oscarjának számító gálán a 2011-es év ...

A lemezlovas grafikái

Fazakas Barnának egyéni tárlata nyílt szerdán 36 címmel a Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai kiállítótermében. A csíkszeredai származású, jelenleg Belgiumban élő képzőművész tárlatát sikerült éppen ...

privát mészöly(ünk)

Gerőcs Péter és Dér Asia privát mészöly című dokumentumfilmjét vetítették szombaton délután a BBTE Bölcsészettudományi Karának Eminescu termében, a Láthatatlan Kollégium Kortárs Műhelyének szervezésében. A ...

Reflex2 Nemzetközi Színházi Biennálé

„Nagyméretű nemzetközi rendezvény egy hatvanötezres lélekszámú kisvárosban" – így nevezte meg a március 16-30. között megszervezésre kerülő REFLEX 2 Nemzetközi Színházi Biennálét Iulia Popovici kritikus, ...

Nem engednek az 58-ból

Címkék: hír programajánló

Rendhagyó fotókiállítással startolt a Kolozsvári Rádió 58. születésnapja alkalmából tegnap elkezdődött programsorozat. Rostás-Péter István, Oborocea Mónika és Váradi Nagy Pál Függőleges Zöld címet viselő fotóprojektje ...

Bemutatták az első méenkieli–magyar regényfordítást

2011-08-29 10:59:48 Háromszéki Eszter

Bengt Pohjanen A csempészkirály fia című regényét, az első méenkieliről magyarra fordított könyvet mutatták be pénteken délután a BBTE Bölcsésztudományi Karán. Egyed Emese irodalomtörténész, az esemény házigazdájának köszöntője után Zágoni Balázs, a Koinónia Könykiadó igazgatója elmondta: már akkor izgalmas kötetnek ígérkezett, amikor Molnár Bodrogi Enikő megkereste őt a készülő kézirattal.

Bemutatták az első méenkieli–magyar regényfordítást kép1Leginkább az ragadta meg, hogy az erdélyi magyarokéhoz ennyire hasonló élethelyzetben született egy „ennyire szellemes, olvasható, és mégis igen mély könyv”. Mint kiderült, csak a borító okozott számukra fejtörést: az eredeti méenkieli borító ugyanis komoly, Jánosi Andrea illusztrációja viszont előkészíti azt a humort, amelyre a könyv olvasása közben számíthatunk. – Még végig sem olvastam a kötetet, amikor a kesztyűt evő tehén képe megszületett bennem – hangsúlyozta az illusztrátor.

 

Molnár Bodrogi Enikő, a BBTE docense kifejtette: a szerzőt sajnos betegsége megakadályozta abban, hogy részt vegyen a mostani könybemutatón. Megtudtuk, hogy a méenkieli nyelvet közel ötvenezer ember beszéli Észak-Svédországban, a Tornio-völgyben. A méenkieli jelentése: a mi nyelvünk; eredetileg finn nyelvjárás volt, de 2000-ben önálló nyelvnek ismerték el. A Tornio-völgye történelmileg és kulturálisan egységes finn terület volt 1809-ig, amikor is a finnek lakta területek jelentős része orosz fennhatóság alá került. Majd az új országhatár kisebbségi sorsra ítélte a folyó nyugati partján élő finneket, akik drasztikus svédesítési politikának voltak alávetve az 1880-as évek óta. Így nyelvük a finn irodalmi nyelvtől eltérő irányba fejlődött.

Megtudtuk: Bengt Pohjanen anyanyelvének társadalmi fejlesztését tartja hivatásának közéleti személyiségként és szépíróként egyaránt. A méenkieli mellett svéd és finn nyelven publikál, műveinek alaptémája szülőföldje, annak története, hagyományai, kollektív emlékezete. A csempészkirály fia Pohjanen önéletrajzi regényének első kötete. Először 2007-ben svéd nyelven jelent meg, majd lefordították finn nyelvre, méenkielire pedig maga a szerző fordította 2009-ben.

Molnár Bodrogi Enikő megjegyezte: ő először finnül olvasta, és már akkor megragadta a mű esztétikai értéke, kissebségiként pedig azonnal rá tudott hangolódni a bemutatott világra, gyökereiben megértette a fájdalmat, amit hol humorosan, hol komolyan dolgoz fel a regény. Magyar nyelven az Echinox többnyelvű irodalmi-kulturális folyóirat közölt először részleteket a kötetből. Ennek egyik szerkesztője, Serestély Balázs így méltatta a könyvet: „A filológus tudja, hogy bizakodó lehet ott, ahol a valóság szorítása képes engedni az irodalmi értéknek; a filológus azt is sejti, hogy bizakodó lehet ott, ahol jófajta humorral és iróniával találkozik. Bengt Pohjanen regényének olvasása közben én találkoztam mindkettővel”.

Molnár Bodrogi Enikő a fordítás nehézségeiről szólva elmondta: bár rokon nyelvről van szó, és a kisebbségi érzés is megteremti a közös tapasztalati alapot, amely bizonyos értelemben megkönnyíti az erdélyi magyar fordító szerepét, azért mégiscsak egy távoli, földrajzilag közel háromezer kilométerre lévő kultúráról van szó. Bevallotta, hogy fordítás közben legnehezebb a kulturális kontextust, az eszmei, szellemi hátteret közvetítetni. Emiatt döntött úgy, hogy bizonyos szavakat, kifejezéseket nem fordít le, és külön hálás a kiadónak, amiért beleegyezett, hogy lábjegyzetekben magyarázatot fűzzön hozzájuk. A méenkieli nyelvnek még nincs kodifikált, sztenderd változata, sok-sok nyelvjárás formájában él, azonban a Pohjanen által használt nyelvváltozaton született a legtöbb irodalmi alkotás. Lévén pedig, hogy a nyelvnek még nincs szótára, a fordítás ideje alatt szinte naponta levelezett a szerzővel, hogy a legpontosabb, legkifejezőbb munka szülessen. A méenkieli nyelv hangzásvilágával a könyvbemutatón résztvevők is megismerkedhettek, ugyanis a jelenlévő Töyrylä Hannu részleteket olvasott fel a méenkieli regényből.
 

forrás: szabadsag.ro

Hozzászólás ehhez:

Hír | Bemutatták az első méenkieli–magyar regényfordítást

Milyen nap van ma?

A Nemzeti Kulturális alap támogatásával: