Srí Anthony Dash indiai tablaművész mondta egyszer egy szitárosról: nagyon virtuóz, technikás zenész, de jó muzsikus soha nem lesz, mert nem jó ember. Február 20-án, a Virtuózok Klubjában fellépő művészek azonban bizonyították: nem csak virtuóz zenészek, de jó emberek, jó muzsikusok is.
Új koncertsorozat indult Pécsett a Művészetek és Irodalom Házában, amelynek házigazdája a Fuego Virtuoso együttes. Kócziány Tibor, a zenekar szólógitárosa - aki Al Di Meola és Paco de Lucia hatására döntött úgy, mindent megtesz, hogy virtuóz gitáros legyen (az est folyamán hallhattuk, hogy ez sikerült is neki) - bevezetőjében elmondta, hogy a programsorozat egyik célja felkavarni a pécsi zenei állóvizet, olyan elismert és kiváló hangszeres előadókat meghívni, akikkel számukra is még ismeretlen vizekre evezhetnek, és akár egymással is versengve, egymást is szórakoztatva nyújthatnak felejthetetlen élményt.
A vendég ezúttal a magyar jazz egyik legismertebb nagykövete, a Liszt- és Kossuth-díjas Szakcsi Lakatos Béla volt. Pályafutását az ötvenes-hatvanas években a gitáros Kovács Andor zenekarában kezdte, ekkor még a szórakoztató- és vendéglátóiparban, majd nem sokkal később saját együtteseivel is bemutatkozott. 1970-ben vált nemzetközileg is ismertté, amikor Pege Aladár kvartettjével megnyerte a Montreux-i Jazzfesztivál második díját. A Special EFX szólistájaként tizenegy lemezt jelentetett meg, és négy szólóalbuma látott napvilágot a legendás amerikai GRP kiadónál. Emellett a roma folklór gyűjtésével és modern jazz-elemekkel való ötvözésével is foglalkozik. Zenésztársainak illusztris névsora a teljesség igénye nélkül: Dave Weckl, John Patitucci, Frank Zappa, Art Farmer, George Jinda, Chieli Minucci, Jack De Johnette, Omar Hakim. Nevéhez fűződik még az első magyar musical, az 1975-ben írt Vörös Karaván is.
Az est programjának első felében Szakcsi mint szólista mutatkozott be a közönségnek. Elmondta, nagyon örül ennek a kezdeményezésnek, szerinte fontos, hogy a művészek kimozduljanak Budapestről. Majd a zongorához ült, és Duke Ellington pörgős klasszikusát, a Take The ”A” Train-t játszotta - lehengerlően. Műsora (ami egyébként nem volt előre meghatározva, a koncert során alakult) nagyon változatos volt, szinte minden stílusban megcsillogtatta tudását. Hallhattunk egy modern improvizációt Bach nevének betűiből, bluest, részletet a Cristoforo című balettzenéjéből, Thelonius Monk 'Round about midnight című szerzeményét - mindegyikhez mesélt egy apró történetet, anekdotát. Ezután a Fuego Virtuoso zenekar spanyolos hangulatú előadása következett. A számokhoz koreográfia is készült, bár a táncot sem az est programja, sem a hely szűkössége nem indokolta. Kócziány Tibort a remek szaxofonos, Kovács Kornél váltotta, és visszaült a zongorához Szakcsi Lakatos Béla is. Így kvartettben - egy billentyűssel és dobossal kiegészülve - jazz-örökzöldeket adtak elő. Sajnos a kidolgozottság hiánya rányomta a bélyegét az előadásra - a zongora és a szintetizátor szinte végig egy lágéban játszott, így ahelyett, hogy kiegészítették volna, elfedték egymást. Végül a közel két órás koncertet a párbajozás zárta: Kócziány és Szakcsi egy magyar nótára improvizált, egymást felváltva.
Bár az előadás alamivel hosszabb volt a kelleténél, és a művészek részéről elmaradt a szórólapokon hirdetett "lehetőségeik határainak súrolása", ennek ellenére mind ők, mind a közönség remekül szórakozott.
Virtuózok Klubja
Vendég: Szakcsi Lakatos Béla
Művészetek és Irodalom Háza, Pécs
Házigazda: Fuego Virtuoso zenekar
Kócziány Tibor – akkusztikus gitár
Oroszi István – billentyű
Kovács Kornél – tenor-szaxofon
Kiszely Attila – basszusgitár
Gyenis Boglárka – tánc
Bárdos Petra – tánc
Gaál Mónika – tánc
Jorcsák Éva – tánc
Fotó: Tóth László
Hozzászólás írása
Még nem érkezett hozzászólás