Kikötő Online

260 millió év magányos tanúi

Hazai szemrevalók III. – Balatoni tanúhegyek

Az Origó azzal a kezdeményezéssel kezdte az évet, hogy kiderítse, olvasói szerint melyek Magyarország legszebb temészeti csodái. Csillagtúra nevű játékában 7 kedvelt turistacélpont között dőlt el a végső sorrend. Ezek közül most a dobogóra éppen felférő, de sokak szemében messze legelső tanúhyegyeinkről essék pár szó.

A Csillagtúra harmadik helyezettje lett a balatoni tanúhegyek. Ezek a 260 millió éve képződő kúpok és csonkakúpok határozzák meg a Balaton északi partjának jellegzetes képét és vonalát. És ezeknek a kúpoknak köszönhető az is, hogy egy balatoni bringakörút során lehetetlen eldönteni: az északi part a jobb vagy a déli. Előbbin mégiscsak a földtörténeti óidő szele legyinti meg az embert, ahogy teker felfelé a Hegyestűre. Utóbbiról viszont teljes egészében mutatják meg magukat ezek a csodálatos formák. És hát az sem utolsó, hogy ott nem kell fölfelé tekerni.

A Tapolcai-medence hegyei a Balaton-felvidéken kétségtelenül a legszebb geológiai formák hazánkban. A kerek Badacsony, a magányos Szent-György, Csobánc a várával, a magyar Fujinak is becézett Gulács és ezektől északra, a síkságból kiemelkedve tanúskodó Somló-hegy a tanúhegyek ritka csodái. Fordított hegyek ezek tulajdonképpen: nem kinőttek a földből, tektonikus mozgások és egyéb földrajzi tevékenységek következtében, hanem ellenkezőleg. Nem koptak le úgy, ahogy a körülötte lévő területek, hanem megőrizték az eredeti felszín magasságát.

A Balaton-felvidéken mintegy 260 millió éve a paleozoikum végén még folyóvizek teregették el a kavicsos-homokos üledéküket. Aztán néhány csekély tízmillió év alatt egy szárazföldi lepusztulás eltüntette a fiatalabb kőzeteket. 20 millió éve a Tapolcai-medence a megélénkülő földszerkezeti mozgások hatására süllyedni kezdett. A medencét elöntő, félig sós vizű miocén tengert hozzávetőlegesen 11 millió éve "felváltotta" a Pannon-tenger, amely a világtengerektől elzáródva a pliocén korszakra (5,4-2,4 millió évvel ezelőtt) teljesen kiédesedett. Ebben az időszakban tört fel a bazaltvulkánok zöme a Balatonfelvidéken, működésük kb. 2,5 millió évvel ezelőttig tartott. A rákövetkező időszak, a pleisztocén (2,4 millió-10 000 éve, a jégkorszakok kora) klimatikus viszonyai gyakorlatilag teljes vastagságban lepusztították a pannon üledékeket, egyedül a kemény bazalttal fedett részek maradtak meg, így idővel kiemelkedtek környezetükből – és a mai napig magányos hegyként tanúskodnak az 5 millió évvel ezelőtti felszínről.

A legjellegzetesebb tanúhegyünk a Badacsony, mely 434 méterével a legmagasabb is. Csaknem kerek formája egyértelműen uralja a Balaton látképét. Oldalát 280 méteres magasságig különféle laza üledékek borítják, melyek kiválóan alkalmasak szőlőtermesztésre. Nem csoda hát, hogy a területen már a római korban is termesztettek szőlőt, Probus császár nagy telepítéseket is végeztetett itt. Ma is érdemes a balatoni látképet bámulni egy hűs pinceoldalból, egy jó pohár badacsonyi ürmössel a kezünkben. Vagy kettővel két kezünkben.

Csobánc hegye leginkább váráról híres. A XIII. században épült Csobánc vára 370 méter magasan emelkedik ki a tájból. A várat a Rátót nembeli Gyulaffy család tulajdonolta, egészen a 17. század második feléig. Csobánc túlélte Mátyást, a törököket, a Rákóczi-szabadságharcot, és a labancokat. Ma, a felújítási és feltárási munkák befejeztével várjátékok és lovagi torna szórakoztatja a közönséget. De az extrém sport szerelmesei is találhatnak itt elfoglaltságot: nyáron rengeteg siklóernyős lepi el a tetőt, kihasználva annak csupasz laposságát. Innen egyébként tiszta időben dél felé a légvonalban 100 km-re lévő pécsi tévétorony is látható.

A Szent-György hegy szinte kettévágja a tájat, hiszen – bár ez általában is jellemzője a tanúhegyeknek – egyedülállóan egyedül álló. Teljesen magányosan áll a medence közepén, tele érdekes geológiai képződményekkel. Ezek egyike a világhírnek is örvendő bazaltorgonák. De hasonlóan látványos a Hegyestűn található geológiai bemutatóhely. Az egykori bazaltbányában feltárult az 5-6 millió évvel ezelőtt keletkezett vulkán belseje. Aki ide látogat, gyakorlatilag a vulkáni kráterben sétálgathat, ahol a kihűlés közben sokszögletű, függőleges oszlopokként megdermedt bazalt lávazuhatag látható. Fantasztikus látvány, mint Isten földre pottyant hatalmas orgonája. A tetejére felmászva pedig az egykori tulajhoz is közel érezhetjük magunkat: bár csak 337 méter a magasság, de a csupasz bazaltkúp miatt a kilátás az egyik legszebb a Balatonra.
 

Hozzászólás ehhez:

Ajánló | Balatoni Tanúhegyek - túraajánló