Zöldülj!

Az Atomerőmű számára kiemelt fontosságú a környezetvédelem

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. (Paksi Atomerőmű) a nukleáris biztonság elsődlegessége mellett nagy hangsúlyt fektet a környezeti elemek védelmére hagyományos (nem nukleáris) értelemben is.

Kapcsolat az atomerőmű és az őt befogadó régió között

Immár két évtizedre nyúlik vissza az a kiterjedt kapcsolati rendszer, mely az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-t és a céget befogadó térséget ezer szállal köti össze. ...

Védelmet kap a folyók szegélyezte éden

Tegnap elfogadták a Dráva horvát és magyar oldalának bioszféra rezervátummá jelölését az UNESCO e héten zajló konferenciáján. A párizsi esemény fontos mérföldkő azon az úton, ...

Ki kell állnunk a Dunáért!

Június 29-én, pénteken ünnepeljük a Nemzetközi Duna Napot. Ekkor senki sem feledkezhet meg Európa legnagyobb folyamáról és élővilágáról.

Város a növényeknek

A Med44 vállalat friss projektje a nyüzsgő városi forgatag és a környezet ötvözése: terráriumokból álló, úgynevezett „Növény-várost” szeretnének létrehozni, egy helységben megjelenítve a modern technológiákat, ...

Az atomreaktorok közel fele Európában van

2011-03-21 14:19:34 Sz.A.
Címkék: atomerőmű fukusima

Bármi lesz a Fukusima-krízis vége, nehéz lesz elfelejteni azokat a képeket, melyeken a csúcstechnológia letéteményesének számító japánok helikopterről locsolva próbálják hűteni a máskülönben emberi kontroll nélküli atomreaktort. Érthető, hogy azonnal megkezdődött a sötéten látás az atomerőművek jövőjét illetően, csak ez azért ennyire nem egyszerű.

A The Guardian internetes száma március 18-án - a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) adatai alapján - közölt egy térképet, amelyen a világ összes működő atomerőműve szerepelt, valamint ezekről egy regisztert. A cikkünk végén található táblázatban ez utóbbi alapján országonkénti és földrészenkénti bontásban tüntettük fel az atomerőművek, illetve az ezekben működő reaktorok számát. Mint az összesítésből látható, ma 30 országban 190 atomerőmű és ezekben 435 reaktor működik. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a nukleáris energia jelenleg a világ elektromos energia igényének 14%-át fedezi, de aránya fokozatosan növekszik. Az IAEA adatbázis szerint 48 reaktor építése van folyamatban.


atomerőművek világszerteSzámos országban a nukleáris energia alapvető jelentőségű. Magyarországon, hogy messzebb ne menjünk, a villamosenergia-termelés 40-50%-át adja a paksi atomerőmű, emiatt nemcsak az energiagazdálkodás meghatározó szereplője, de nálunk itt termelhető legolcsóbban villamos energia. Mértékadó prognózisok szerint a világon 2050-re a mostaninál kétszerte több energiára lesz szükség, miközben a szén-dioxid-kibocsátást az éghajlatváltozás okozta kedvezőtlen jelenségek elkerülése érdekében a felére kellene csökkenteni.

A jelentős fejlesztéseket végrehajtó és előkészítő Kína, India vagy Oroszország mellett tehát az atomerőművekben már ma is „gazdag” Európa ugyancsak komolyan számol nukleáris energiával. Jelenleg – Oroszországot is teljes egész egészében Európához számítva – kontinensünkön található az atomreaktorok közel fele (44,8%). Az e téren eminens Franciaország jelenleg is villamos-energia termelésének 78%-át atomenergiából nyeri és csak kevesebb, mint 10%-át fosszilis energiából. (Sükösd Csaba: Atomenergia a 21. században. 2010.) De az alábbi táblázatban nem szereplő, vagyis 0%-os olaszok például éppen az idén februárban fogadtak el törvényt azzal kapcsolatban, hogy 2020-ra a villamosenergia-termelésben az atomenergia, illetve a megújuló energiaforrások részaránya elérje a 25%-ot, mindössze a maradék 50% származzon fosszilis forrásból. 2015-ig nyolc új atomerőművi blokk építését kezdik el – mondták ki egy hónapja -, mivel az új atomerőművek építése segíti az ellátásbiztonságra, a CO2-kibocsátásra és a versenyképes árakra vonatkozó célok megvalósítását.

Az atomenergia felhasználásával kapcsolatos veszélyekre a közvélemény természetesen rendkívül érzékeny. Tegyük hozzá, hogy ez már akkor is így volt, amikor a nukleáris balesetekről még csak hallomásból értesült, és nem élő közvetítésben figyelte a füstölgő reaktorblokkot. A politikusok azonnal igyekeztek megnyugtató döntéseket hozni, világszerte a kontroll erősítését, a biztonságot garantáló lépéseket jelentenek be. Európában stressz-tesztnek vetik alá az atomerőműveket, amelyek célja, hogy megállapítsák, mennyire tudnák átvészelni az olyan természeti katasztrófákat, mint a földrengés vagy az árvíz, illetve áttekintik az esetleges terrortámadás elleni védettség mértékét is. Németország pedig a 17 működő reaktorukból három hónapra leállítja azt a hetet, amely 1980 vége előtt kezdte meg működését. India, Kína és Oroszország is bejelentette, hogy felülvizsgálja atomerőmű programját és így tovább.


atomerőművek táblázatA jelenlegi krízis azonban nem marad következmények nélkül. Ehhez hozzátartozik, hogy az idegenkedés eleve erős: a már említett Olaszországban a – még Fukusimát megelőző - közvélemény-kutatások szerint a válaszadók 40%-a felismerte az atomenergia alkalmazásának fontosságát, de csak 10% készült fel arra, hogy nukleáris létesítmény legyen a környezetében. Egy 2007-es magyarországi közvélemény-kutatás adatai szerint esetleges második hazai nukleáris erőmű építését az összes megkérdezett 10%-a támogatná. Az atomenergia felhasználásának erősítését szorgalmazó tervek a történtek után biztos nem lesznek népszerűek. A The Guardian térképének megjelenése napján itthon vezető hír volt, hogy a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a Japánt sújtó természeti katasztrófa egyik legfontosabb, hosszú távú hatása az lehet, hogy a sérült atomerőmű okozta nukleáris fenyegetettség hatására a gazdasági nagyhatalmak újragondolják energiatermelési tevékenységüket.


Ez biztosan így lesz. Azt viszont nehéz előrelátni, hogy miként kerülünk ki a szélsőséges időjárási jelenségekért fő felelősnek tartott fosszilis anyagok felhasználásának, illetve a nukleáris energiával járó veszélyek harapófogójából. Pedig mint Fukusima is mutatta, váratlan események mindig történhetnek, tehát energiakérdésben az idő is szorít.

Hozzászólás ehhez:

Atomreaktorok világszerte

Milyen nap van ma?