A világ három legnagyobb természetvédelmi és érdekképviseleti szervezete összefogott, hogy egy korábban soha nem látott méretű, 22 millió embert maga mellé állító kezdeményezést hívjon életre ...
A környezettudatos életmód a klímaváltozás felgyorsulásával egyre nagyobb jelentőséget kap. A biotermékek iránti érdeklődés, a szelektív hulladékgyűjtés és az energiatakarékosság már sokak számára magától értetődő. ...
Az ARTVENTURA utazó, környezetvédelmi, interaktív kiállítás az energiatakarékosság, a klímatudatosság és a megújuló energiák felhasználásának jegyében jött létre, a fenntarthatóság, a művészet és a fogyatékosok ...
Osztrák és japán kutatók kifejlesztették az eddigi legvékonyabb napelemet, mely mindössze 1,9 mikrométer vastagságú. Bár az eszköz még kísérleti fázisban van, ha sikerül tökéletesíteni, rugalmassága ...
Ismét szólhatnak a láncfűrészek Magyarország egyetlen jelentősebb kiterjedésű, háborítatlan erdőterületén, a Börzsöny északi részén fekvő Csarna-völgyben. A számos ritka növény- és állatfaj – köztük a ...
A Dalkia Energia cégcsoporthoz tartozó PANNONPOWER Holding Zrt. tíz éven belül immár a második jelentősebb biomassza-alapú fejlesztését hajtja végre pécsi telephe-lyén. A tervek szerint jövőre kezdi meg működését az a 24 milliárd forintos beruházás-ból megvalósuló 35 MW-os szalmatüzelésű erőműi blokk, amelynek köszönhetően Pécs lesz az ország első, csaknem teljesen zöld eredetű távhővel fűtött városa.
Stratégiai tartalékká válnak Pécsett az erőmű gáztüzelésű blokkjai, miután jövő év végén megkezdi működését a PANNONPOWER új, szalmatüzelésű kazánja. Ezáltal mini-málisra csökken a pécsiek importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függése. A gázt váltó szalmát ugyanis a régión belüli termelőktől szerzi be az erőmű, amely így munkahelyeket teremt, többletjövedelmet generál és kitörési pontot kínál a helyi gazdáknak, akik a korábban melléktermékként kezelt anyagokból rendszeres jövedelemre tudnak szert tenni.
Magyarország legnagyobb szalmatüzelésű erőműve kizárólag a gabona melléktermékét képező bálázott szalmaszárat használja fel, az élelmiszeripari alapanyagot jelentő gabonaszemeket nem. A szalmatüzelésű kazán működtetéséhez évente 240 000 tonna bálázott lágyszárú mezőgazdasági melléktermék szükséges, ami a régióban keletkező mennyiségnek csak töredéke, így a blokk nem veszélyezteti más szalma-felhasználók, így az állattartók ellátását sem.
Az ellátásbiztonság érdekében az erőmű már a szükséges mennyiség mintegy 80 %-át lefedő, hosszú távú szerződéseket kötött a régió gazdáival, akik így biztos és kiszámítható többletjövedelemhez jutnak. A szalma bálázása és szállítása részben foglalkoztatási gon-dokkal küzdő térségekben, például az Ormánságban teremt munkát és jövedelmet. A szalmatüzelésű blokk 150 embernek ad munkát a régióban.
Szakértői becslések szerint az új biomassza erőmű megépítése 4,6 milliárd forint plusz jövedelmet generál nemzetgazdasági szinten, míg a központi költségvetés összesen 3 milliárd forint többlettel számolhat, a helyi adóbevételek pedig több mint 100 millió forinttal emelked-nek.
Az új biomassza-blokk CO2-semleges lesz: a tüzelés során csak a növény által meg-kötött CO2-mennyiség szabadul fel, amelyet viszont a következő évi termés újra megköt. Ez a pécsi erőmű esetében évente legkevesebb 85 000 tonnányi CO2-kibocsátás megtakarítását jelenti, azaz ennyivel kevesebb kvótát kell az erőműnek (és az országnak) felhasználnia.
A 24 milliárd forintos beruházást jelentő új blokk kereskedelmi üzeme legkésőbb 2012 decemberében indul. Ekkortól Pécs lesz az ország első, gyakorlatilag teljes egészében biomassza-eredetű távhővel fűtött megyeszékhelye.