Kikötő Online

Magyar atom

Mivel Paksot nem fenyegeti szökőár, és főként, mert nincsenek tervek az atomenergia kiváltására, a négy működő reaktor üzemidejének húszéves meghosszabbítása szinte biztosra vehető. A nemrég beharangozott két új blokk megépítését viszont befolyásolhatják a fukusimai baleset társadalmi következményei, no meg a hatalmas költségek - derült ki az LMP múlt heti fórumán.

A Lehet Más a Politika március 29-i rendezvénye egy voltaképpen kiveszőben lévő műfajjal próbálkozott: eltérő véleményen lévő emberek vitáztak, érveltek, győzködték egymást és a hallgatóságot, eközben úgy tűnt, hogy a jelenlévők szerint a demokratikus diskurzusnak van értelme, ez nem pusztán „zavaros viszonyokhoz” vezet, pazarolva időt, próbára téve türelmet.

Mindenki másként objektív

Az első kérdés, ”Hol helyeznék el magukat az anti-atom-pro atom skálán?”, utoljára teremtett egységet a vita résztvevői között: semleges vagyok, középen állok, objektíven ítélem meg a helyzetet, nincs érzelmi viszonyom az atomenergiához – hangzottak a válaszok.
Ám rövidesen kiderült, hogy Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, Csom Gyula, az intézet korábbi igazgatója, jelenlegi munkatársa, Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal elnöke mégiscsak másként objektív az atomenergia felhasználását illetően, mint mondjuk Jávor Benedek, az LMP parlamenti képviselője, Perger András, az Energiaklub projektvezetője, vagy Rohonyi Péter, a Greenpeace kampányfelelőse.

Magyarország középtávú villamos-energia igényének biztosításánál természetesen alapvető választóvonalat jelent, hogy ebben ki miként ítéli meg az atomenergia szerepét. Tény, hogy jelenleg Paks a hazai villamos-energia termelés mintegy 40 százalékát adja. Ennek kiváltására nincsenek tervek, nincs alternatív forgatókönyv, eltérően például a németektől, akik a fukusimai katasztrófát követően a legrégebbi atomerőművek átvizsgálásig tartó leállításáról azonnal dönthettek, mert korábban felkészültek erre a lehetőségre is. A négy paksi reaktor 2012-2017 között lejáró harminc éves üzemidejének húsz éves meghosszabbítása viszont gyakorlatilag elkerülhetetlen.

Ezt a véleményt ugyan a beszélgetés nem minden résztvevője osztotta, ám az is érzékelhető volt, hogy a megújuló energiaforrások gyors „beléptetésére” hiányoznak a kidolgozott elképzelések, ez ma nem több mint elméleti lehetőség. Jávor Benedek elmondta, hogy az LMP sem lát más megoldást, mint az üzemidő meghosszabbítását, vagyis 2032-37-ig mindenképpen számolni kell a nukleáris energiával.

Mit szól a társadalom a kockázatokhoz?

A vita résztvevői eltérően ítélték meg a fukusimai események következményeit. Volt olyan vélemény, amely szerint a tervezési biztonságot mutatja, hogy egy 1974-75-ben átadott erőmű kibírt egy 9-es erősségű földrengést, hiszen a meghibásodást nem ez, hanem a szökőár okozta… Ebből a balestből egyébként is hiba átkötni a mi viszonyainkra, mert egy 7-es földrengés egész Budapestet lerombolná, a Paks földrengés-biztonsága miatt aggódók tehát ilyen alapon joggal mondhatnák, hogy inkább lakjunk sátorban. Azt azonban el kell ismerni, hogy az atomerőművek esetében hiába vizsgálják maximális alapossággal az ún. tervezési alapon túli eseményeket is, a jelenlegi 435 reaktor összesített reaktorévével számolva mintegy 25 évenként nem zárható egy-egy atomerőmű baleset. (Ezt Aszódi Attila fejtette ki.) Erre voltaképpen rímel, hogy a fukusimai tragédiához közel esik Csernobil negyedszázados évfordulója. A kockázatként jelzett zónaolvadásos balesetek azonban nem feltétlenül járnak sugárzóanyag kibocsátással, illetve azt is észre kell venni – érveltek -, hogy Japánban a tízezer ember halálát okozó szökőár az atomerőműben egyetlen embert, egy darust ölt meg.

Az atomerőműveket kevésbé pozitív megközelítésből „objektíven” megítélők viszont erre azt mondták: az elmúlt hetekben kiderült, hogy a kockázatok jóval nagyobbak, mint amiről korábban tudni lehetett! A távol-keleti ország ráadásul technikai nagyhatalom, a japánok precizitása közismert, Fukusimához azonban mégis többféle elhallgatás és figyelembe nem vett jelzés vezetett. Nagy kérdés, hogy helyreállítható-e a nyilvánvalóan megrendült bizalom, vagy a nukleáris energia termeléséről már középtávon le kell mondani, mert a társadalmak úgy ítélik meg, hogy túl nagy a rizikó. Emellett, a tízezer évig sugárzó radioaktív hulladékok kezelése is aggodalomra ad okot.

A reaktortér

Mint az többször elhangzott: Paksot nem fenyegeti szökőár. Ám az emberi mulasztás vagy a terrorcselekmény sosem zárható ki. 2003-ban is volt egy üzemzavar, ennek biztonsági kockázatáról azonban megoszlottak a vélemények. A paksi erőmű annyira biztonságos, amennyire a második generációs reaktorok világszerte. Az európai uniós csatlakozás előtt volt egy nagyobb átvizsgálás, amelyet tízévente kötelező megismételni.

Kell-e még több reaktor Pakson?

A tervbe vett ötödik és hatodik reaktorblokk szükségessége kapcsán, a reaktorépítés mellett érvelők szerint nincs más út az ország energiaszükségletének kielégítésére. Magyarországnak a megújuló energiatermelésben nincsenek olyan jó adottságai, mint például Ausztriának, ahol a víz-, illetve szélerőművek kapacitása is jelentős. Nálunk a vízerőmű potenciál legfeljebb 10-12 százalékos és ennek maximális kihasználása se minden szempontból hasznos. A szélenergia használatát a szabályozatlanság veti vissza, míg a biomassza előállítása számos környezeti problémát vet fel. Ráadásul az elkövetkező években 4000 megawatt hagyományos erőművet kell leállítani ezek elöregedése miatt. Minimum egy reaktorra tehát mindenképpen szükség lesz, mert ennek teljesítményét nincs mivel pótolni.

Az ellenkező álláspont szerint ez már azért sem biztos, mert a két blokk építésének költsége 4 milliárd USA-dollár fölött van. Ilyen nagyságrendű összegből a megújuló energiaforrások szerepe jelentősen növelhető, cél emellett az intelligens hálózatok építése és az energiatakarékosság, vagyis egy korszerűbb, átgondoltabb energiatermelés szerkezet kialakítása.

A turbinacsarnok

Új reaktorok építését hasonló megfontolásból az LMP sem támogatja. A vita másnapján Jávor Benedek közleményt adott ki, amelyben az LMP nevében az új blokkok előkészítési munkálatainak leállítására szólította fel a kormányt. Mint fogalmazott: „Érthetetlen, hogy míg a fukusimai tragédia Európa- és világszerte a nukleáris beruházások felfüggesztését és újragondolását hozza maga után, addig Magyarország továbbra is egy már eredetileg is felesleges gigaberuházást erőltet, amelyre ezermilliárd forint közpénz megy el, és akár fél évszázadra is bebetonozná a magyar energiaszektort.”
 

fotók: www.atomeromu.hu

Hozzászólás ehhez:

Riport | Magyar atom