RSS

Iránytű

SAND IN MY EYES - Szudáni Pillanatok képekben

A tárlat 2014-ben az UNSESCO előszavával megjelent kötet anyagából készült válogatás, amely különleges utazásra hívja látogatót. Berlin, München, Madrid és London után, május 3-án nyílik ...

VARÁZSKASTÉLY – Interaktív kiállítás és játék

A látványos interaktív kiállításba lépve a látogatók egy képzeletbeli Varázskastélyban találják magukat, ahol bátorságukat és ügyességüket próbára téve misztikus kaland részesei lehetnek.

KIT SZERETTEK ŐK?

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a múzeum Pulszky-szalonjának március 16-i rendezvényén azokra a hölgyekre emlékezünk, akik méltó társaivá váltak az 1848-as korszakalkotó, nagy történelmi ...

Vízizrí – Munkáskultúra a Duna partján

A kiállítás a Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) és a Szentendrei-szigeten kialakított horányi táborhelynek a munkáskultúrában betöltött szerepét vizsgálja a két háború közötti időszakban.

Kortárs dán építészet a Fugában

A Dán Nagykövetség kulturális fesztivált szervez a 2016. február 23-án a FUGÁ-ban nyíló Kortárs dán építészet 2.0 című kiállításhoz kapcsolódóan. Színes programok várják az érdeklődőket, ...

Pécs arcai – A pécsi Focus Csoport fotókiállítása

2016-01-05 15:29:46 Fekete Vali

Száztíz pécsi arckép látható a Focus csoport a város lakosainak portréit bemutató fotókiállításán. Borbély Tamás, Cseri László, Harnóczy Örs, Kálmándy Pap Ferenc, dr. Lajos László és Marsalkó Péter közös tárlata a Pécsi Galériában látható január 24-ig.

A Focus csoport a legkülönbözőbb társadalmi rétegek képviselőit igyekezett kamera elé állítani. Az így létrejött 110 portré voltaképpen tükrözi a város lakóságának keresztmetszetét, történelmi léptékkel mérve mintegy pillanatfelvételként dokumentálja a helyiek arcait „itt és most”2015-ben. Ugyanis néhány kép kivételével a képek nagyon maiak, hiszen 2014-ben és 2015-ben készültek, vagyis a kiállítás anyaga egy igen rövid időszakot ölel fel.

Hogy kik láthatók a képeken? Emblematikus figurák épp úgy, mint közemberek. Pécsi lakosok, művészek, tanárok, iparosok, sportolók, kereskedők, nyugdíjasok, hajléktalanok. Az alkotók tagja szabadon választották meg modelljeiket: ismerősöket, idegeneket stb., kinek mihez volt kedve. Mindössze annyi volt a kötöttség, hogy az ismertebb emberek (művészek, sportolók stb.) neveit ki-ki közre adta, hogy ugyanazt a modellt ne fényképezzék többen.

Cseri László, a Focus csoport tagja elmondta, hogy alkotónként más és más módszer szerint dolgoztak. Volt, aki saját környezetében fényképezte a portréalanyt, ügyelve arra, hogy a környezet is hangsúlyossá váljon, volt, aki pedig semleges hátteret választott azért, hogy az arcról semmi se vonja el a figyelmet. Ebben a tekintetben is maximális volt az alkotói szabadság.

A hátterek tekintetében is vegyes a kép. Egyes alanyok esetében a környezet utal a foglalkozásra, hivatásra, más esetben csupán esztétikai szerepet játszik, mintegy keretet ad a figurának. Van olyan kép, ahol az interieurnek is jelentős szerepe van, más esetekben, önmagukban az arcok is beszédesek. A választás sok esetben csupán alkalmazkodás az adott helyzethez, lehetőséghez. Ha a portréalany műtermében fogadta a fotóst, mint Keserü Ilona vagy Gellér B. István képzőművészek, akkor a műterem szerepelt háttérként, ha olyan műhelyben vagy lakásában, ahol kiválóak voltak a fényviszonyok és érdekes a tárgyi világ, akkor ott készült a kép. Több esetben csak az utcán készültek a képek, így ilyenkor improvizálni kellett, vagy olykor utólag hátteret kreálni a nem éppen ideális háttér helyett.

A portrék egységesen fekete-fehérben kerültek kinyomtatásra, amely a képek egyedi kompozíciós technikái mellett egységes arculatot kölcsönöz a kiállításnak.

A Focus csoport munkája messze túl mutat önmagán: a tekintetek, az arcok beszédes, ám tünékeny lenyomatai egy város sokrétegű közösségének, magának az életnek, amelynek csak kereteit adják az utcák, a terek, a házak, az intézmények, mégis ez az esszencia változik a leghamarabb. A fotó pedig a maga pillanatszerűségével képes megragadni az élet egy pontszerű darabját. ”A fotózás akció. – írta Hajas Tibor. - A «műszerek által érzékelve lenn» vagy «a műszerek által érzékelni» új helyzetet teremt. Az érzékelés megváltozása a létezésmód megváltozására utal; aki ebben a változásban magára ismer, nem a „valósággal”, hanem a történelemmel teremt kapcsolatot.”

Fotó:Cseri László