RSS

Karc

Örkény 100

100 éve született a groteszk irodalom „nagymestere”, úgyhogy ahogy illik: a PIM remek életrajz-életmű kiállítást rendezett.

2011 képekben

Azt mondják, sajtófotóban jók vagyunk, mondhatni „hungaricum”; a magyar zeneszerzőkkel, tudósokkal együtt. „Az elmúlt években számos hazai és külföldi kiállítás bizonyította, hogy a magyar fotográfia ...

Leonardo da Vinci Londonban

 Leonardo da Vinci festményeiből és rajzaiból nyílt kiállítás a londoni National Gallery-ben. A kiállítás a Leonardo milánói korszakából (1482 – 1499) fennmaradt összes festményt és ...

Homeopatikus valóság és Össznemzeti Rorschach-teszt

Címkék: kiállítás

 Az étvágykeltő kísérőszöveg elején azonnal több tucat izgalmas szókapcsolat fogadja az olvasót: memetikus atavizmus, mito-motorikusan manipulált mém-bonsai, paranoia-recycling, izolált zsugorodás, pátosz-giccs, hipotézis gyök, és folytathatnám ...

Markovics ’75: a magyar fotó „nagyapja” és a világ csodái

Önmagában az sem semmi, ha valaki hetvenöt évet él a Föld nevű bolygón, de ha az illető még fotográfus is, akkor ez a jubileum egy ...

Egyediség és popularitás

Munkácsy-képek Amerikából, Szekszárd

2009-02-24 20:54:16 Komjáthy Zsuzsanna

Meghosszabbított időtartammal, 2009. március 22-ig tekinthető meg Szekszárdon a Művészetek Házában otthont kapott Munkácsy-kiállítás, mely a hónap elején új festménnyel, a Pákh Imre-gyűjteményből kölcsönkapott Férfiportréval gazdagodott. Már eddig is több, mint nyolcezer látogatót vonzott az esemény; a rendezők további élénk érdeklődésre számít(hat)nak.

A kiállítás sikere, magas látogatottsága és sajtóvisszhangja nem véletlen: a mintegy 35 festményt és 56 relikviát felvonultató tárlat egyedi válogatás közkincse. Érkeztek képek Pákh Imre magángyűjtő jóvoltából, a Magyar Nemzeti Galériából, a Békés megyei Munkácsy Mihály Múzeumból, sőt még az USA-ból is. A vándorkiállítás célja egyértelműen nemzeti hagyományaink ápolása, magyarságtudatunk, kultúránk erősítése, jóllehet számos külföldi érdeklődő is megtekintette már a válogatást, csodálván a világhírű festő remekeit.

Munkácsy Mihály - Ásító inas
Munkácsy Mihály: Ásító inas

Maga a kiállítás négy szakaszra bontja Munkácsy életművét, korszakainak egy-egy jellemző, pár – talán a laikus számára ismeretlen – munkáját bemutatva. „Ahogy Munkácsy Mihály is asztalos inasból lett festőművész – olvashatjuk a szórólapon – szegény sorból indulva jutott el a világhírig, úgy haladunk a kiállításban a kritikai realista képektől a látványos szalonképekig, a párizsi szalonok csillogó, idillikus világáig.” Így tehát az első teremben realista tájképeket, portrékat láthatunk, fókuszpontban a jól ismert Ásító inassal. A második terem képei Munkácsy evangélista korszakát idézik, a tárlat arculatát színvázlatokkal, redukciókkal, fiktív portrékkal színesítvén. Azon túl tehát, hogy a kész festményeket csodálhatjuk, azt is megfigyelhetjük, hogyan született egy-egy alkotás (Krisztus Pilátus előtt, Ecce homo, Golgota). Megfigyeléseinket a következő helyiség élményei ízesítik; a Siralomház fotóvázlataival, korabeli dokumentumokkal és Munkácsy személyes tárgyaival ízesíti. Láthatunk festőköpenyt, ecseteket, jegyzetfüzetet, önarcképet, sőt Rippl-Rónai József a festőről készített portréját is. A negyedik terem a szalonképeké; gazdag, telt színek, túlzsúfolt szobabelsők, pompa: Két család a szalonban, Merengő nő kutyával. Itt kap helyet több tájkép is, valamint az 1878-as Párizsi Világkiállítást látott Milton is.

Munkácsy Mihály - Ecce Homo
Munkácsy Mihály: Ecce homo

A képek közt bolyongva, vizsgálódva, csodálkozva, azért akaratlanul is megfogalmazódik az emberben a kérdés: mi lehet az oka annak, hogy egy olyan kvalitású művész, mint Munkácsy Mihály, megfelelő képzettség és tehetség birtokában, „kivonta” magát az olyan kortárs áramlatok sodrából, mint az impresszionizmus? Talán nem látott benne fantáziát, nem érintette meg, számára túl merésznek tűnt ez a mindent újraíró lázadás?
De hiszen ő is lázadó: realista szellemben kék árnyékot festeni az akadémikusok szemében megbocsájthatalan volt. A kérdés számomra tehát nyitott maradt. Tény ugyanakkor, hogy Párizsba betörni csak kuriózummal lehet; valamit importálni kell, egyedit. S talán ez Munkácsy művészetének kulcsa: az egyensúly. Egyensúly, egyediség és popularitás, modern és tradicionális között.

Munkácsy-képek Amerikából
Szekszárd, Művészetek Háza, 2008. november 26 - 2009. március 22.

Értékelés: