Karc

A megszállottság szárnyakat ad

Nagyon ritkán fordul elő, hogy olyanokból is sztár lehet, akik se nem tehetségesek, se nem sikeresek, mégis szerethetőek. Pontosan ez történt Eddie Edwardsszal az 1988-as ...

Gigászok csatája

Batman úgy érzi, hogy Supermant már senki sem korlátozza, nem törődik a civil áldozatokkal sem, miközben istent játszik. Supermant bosszantja, hogy Batman az igazságosztó szerepét ...

Valódi szuperhősök

Napjaink legnagyobb kasszasikerei a képzeltbeli, természetfeletti erőkkel rendelkező, kigyúrt testű képregény-figurákhoz fűződnek. Azonban a legnagyobb hősök mégis köztünk élnek. Ennek ékes példája a Spotlight - ...

Nincs bocsánat

Az elmúlt pár hétben, ha akartuk, ha nem, a csapból is A visszatérő című film folyt. Vajon megkapja-e végre érte Leonardo DiCaprio az aranyszobrocskát? Vajon ...

Testbe zárt titkok

A transzvesztitákkal kapcsolatban számtalan előítélet él és ritkán jelennek meg a mozivásznon. Leginkább csak extravagáns mellékszereplőként bukkannak fel, azonban két éve Jared Leto Oscar-díjat kapott ...

A múlt kísértetei

2016-04-01 11:10:12 Péntek Tünde

Az idei Oscar-szezon egyik kiemelkedő alkotása a Brooklyn, amely egy ír bevándorló lány történetét meséli el az ötvenes évek Amerikájában. A legkülönösebb pedig az, hogy nincsen benne újdonság, semmilyen gondolat, amit ne hallottunk volna már – és mégis kiválóan működik, ritkán látni ennyire megható filmet, a kifejezés legnemesebb értelmében.

Röviden és tömören akár úgyis összegezhetnénk a Brooklyn történetét, hogy egy fiatal ír lány a jobb élet reményében Amerikába költözik, ahol megpróbál gyökeret verni, de közben honvágy is gyötri és megkísérti annak lehetősége, hogy visszatérjen szülőföldjére. Ha alaposabban végiggondoljuk az egészet, rá kell jönnünk, hogy sok mondandót sűrítettek bele ebbe a közel kétórás alkotásba. Kezdjük azzal, hogy egy fejlődéstörténetnek lehetünk szemtanúi, főhősnőnk a szemünk előtt válik felnőtté és élete meghatározó döntését hozza meg. Eilis lelkiállapota teljesen átérezhető, hogy miként lesz egyre boldogabb és felszabadultabb, amint fokozatosan megkap mindent, ami életének beteljesítéséhez szükséges: megbecsülést, tanulási lehetőséget és szerelemet. Rendkívül hiteles az ábrázolás abban a tekintetben is, hogy milyen gyomorszorító érzés elhagyni az otthont és belecsöppeni valami teljesen újba és ijesztőbe, ahol már mindenki csak a maga szerencséjének kovácsa. Másrészt igazán szívbemarkoló a honvágy bemutatása is, hiszen Eilis érzelmileg nagyon kötődik az ír kisvárosban hagyott szeretteihez. Amikor pedig visszatér hozzájuk, nosztalgikus érzések töltik el, és óriási dilemmát okoz számára, hogy szinte tálcán kínálják neki mindazt, amit korábban sosem kapott meg, de nagyon vágyott rá. Adja fel amerikai álmait és váljék azzá, amivé született? Nos, a választ a film végén megkapjuk.

Habár a Brooklyn egyszerre szól a múltról és napjainkról, mégsem akar politizálni: maga a mű bevándorlási témakört is erősen érinti, viszont valójában köze sincs ahhoz, amiről manapság a hírek szólnak. Főhősünk nem háború elől menekül, nincs veszélyben az élete, nem éhezik, nem is magányos, hiszen van családja, ráadásul nem a semmibe utazik, mivel nővére spórolt pénzének illetve a katolikus egyház segítségének köszönhetően munka és lakhatás várja Amerikában. Mindössze jövőképe nem volt Írországban, nem találta meg ott boldogulását, ezért döntött a kivándorlás mellett.
Egy következő érdekes megközelítés, ha a feminizmus szempontjából gondolunk a filmre, aminek tökéletes mintapéldája Eilis és pozitív életképet sugall. Főhősnőnk a saját kezébe veszi a sorsát, egymaga irányítja életét és biztosítja a megélhetéshez szükséges feltételeket, mindemellett mégis sikeresen megőrzi nőiségét. Már csak ezzel is óriási teher nehezedik a vállára, ráadásként nemcsak önmagáért, hanem az óceán túlpartján maradt családjáért is felelősséggel tartozik. Férfiakat megszégyenítő módon menedzseli mindezt, sőt, még egy párkapcsolatra is marad ideje, ami által kiteljesedik az élete.

Brooklyn szempontjából meghatározó jelentősége van annak is, hogy Eilis sikereit Amerikában éri el. Első blikkre áltatásnak tűnhetne az egész história, hiszen tulajdonképpen azt látjuk, hogy az ír lány számára az ideális otthon egy alagsori lakás, a legjobb munkahely egy drogéria és a legjobb parti számára egy vízvezeték-szerelő, aki nem mellesleg egy olasz bevándorló. Viszont másképp szemlélve, ez a gátlásos fiatal lány amerikai léte révén nyeri el önbizalmát, ott válik önálló, felelősségteljes felnőtté. Így, amikor visszatér Írországba, nem a szülőföldje mutatja más arcát, hanem saját maga változott meg: sikeres és magabiztos nőként pedig több ajtó nyílik meg előtte – és mindezt Amerikának köszönheti.

Fontos tényező az is, hogy az ideális főszereplőt sikerült megtalálni a történethez. Saoirse Ronan már ránézésre is jó választás, hiszen jellegzetesen ír külsővel rendelkezik és ő valóban is ír bevándorlóként ért el sikereket az amerikai filmiparban, így nem volt nehéz beleélnie magát a karakter lelkivilágába. Ronan legismertebb szerepei közé tartozik a Vágy és vezeklés álnok kislánya, illetve a Grand Budapest Hotel sebhelyes arcú cukrászlánya. Mostani alakításában kifinomultan és érzékletesen mutatja be a folyamatot, ahogy rút kiskacsából hattyúvá válik – igaz, ehhez kellett egy olyan forgatókönyvíró is, mint Nick Hornby, aki már az Egy lányról és a Vadon című filmekkel is bizonyította, hogy nagyszerű szerepeket ír nőknek, amiket rendszerint Oscar-díjra is jelölnek.

A Brooklyn remek alkotás, szívszorító és megmosolyogtató film, amelynek egyszerűsége és következetessége nevezhető legnagyobb erényének. Érdemes megemlíteni egyedi humorát is, amely néha harsány, máskor elegánsan visszafogott, de mindenképpen kedvesen szórakoztató. Aprólékosan kidolgozott minden mellékszereplő szála is, semmi sem történik benne véletlenül vagy feleslegesen – élettel teli az egész történet. Ritkán látni olyan filmet, amely képes ennyire megérinteni a lelkünket és pozitív üzenete révén szebbé varázsolja a hangulatunkat.

Előzetes:

Brooklyn
ír-angol-kanadai romantikus film, 111 perc, 2015 (12)
Főszereplők: Saoirse Ronan
Rendező: John Crowley

Hozzászólás ehhez:

A múlt kísértetei | Brooklyn filmkritika

Milyen nap van ma?