RSS

Karc

A megszállottság szárnyakat ad

Nagyon ritkán fordul elő, hogy olyanokból is sztár lehet, akik se nem tehetségesek, se nem sikeresek, mégis szerethetőek. Pontosan ez történt Eddie Edwardsszal az 1988-as ...

Gigászok csatája

Batman úgy érzi, hogy Supermant már senki sem korlátozza, nem törődik a civil áldozatokkal sem, miközben istent játszik. Supermant bosszantja, hogy Batman az igazságosztó szerepét ...

Valódi szuperhősök

Napjaink legnagyobb kasszasikerei a képzeltbeli, természetfeletti erőkkel rendelkező, kigyúrt testű képregény-figurákhoz fűződnek. Azonban a legnagyobb hősök mégis köztünk élnek. Ennek ékes példája a Spotlight - ...

A múlt kísértetei

Az idei Oscar-szezon egyik kiemelkedő alkotása a Brooklyn, amely egy ír bevándorló lány történetét meséli el az ötvenes évek Amerikájában. A legkülönösebb pedig az, hogy ...

Nincs bocsánat

Az elmúlt pár hétben, ha akartuk, ha nem, a csapból is A visszatérő című film folyt. Vajon megkapja-e végre érte Leonardo DiCaprio az aranyszobrocskát? Vajon ...

Jelenetek egy házasságból

2016-01-12 12:31:55 Péntek Tünde

Kétségkívül Hollywood egyik legfényesebben csillogó sztárpárja Angelina Jolie és Brad Pitt, akik már 10 éve leforgatták a Mr. és Mrs. Smith című komédiát, amelyre csak azért emlékezünk, mert ennek a forgatásán jött össze a két színész. Éppen ennyi időnek kellett eltelnie ahhoz is, hogy ismét közös projektbe fogjanak.

A hat gyermeket nevelő Angelina Jolie és Brad Pitt kapcsolatáról számtalan pletyka látott már napvilágot az évek során, az utóbbi időkben házasságuk megromlásáról adtak hírt a bulvár lapok. Így nem meglepő módon egy csapásra az érdeklődés középpontjába került A tengernél című film (melyet egyébként maga Jolie rendezett, mi több a forgatókönyvért is ő a felelős), ami egy házasságuk mélypontjára jutott párról szól. Tehát joggal merül fel mindenkiben a kérdés, hogy ez az alkotás csupán egy kiteregetett magánügy, amely tán terápiás céllal születetett – vagy esetleg másról van szó.

Angelina Jolie nem ez alkalommal debütál rendezőként, A vér és méz földjén, illetve a Rendíthetetlen után ez már a harmadik szárnypróbálgatása direktorként. A kritikusok véleményét látatlanban megosztotta ez a dráma és rágatták a „vanity project” jelzőt – amely olyan filmet takar, aminek alkotóját leginkább a hiúság motiválta. Abban az esetben, amikor a rendező, a forgatókönyvíró, a producer ugyanaz a személy, ráadásul a másik főszerepet a házastársa játssza, méltán jogosnak tűnik a fenti besorolás. Azonban maga a mű talán kicsit rácáfol minderre, mivel nem az a tipikus hollywoodi alkotás: tulajdonképpen egy művészfilm – amerikai módra. Túlnyújtott, csendes és furcsa, sokkal inkább hasonlít egy színdarabra, mint egy mozifilmre. Az egésznek minimalista jellege van, gyakorlatilag egyetlen hotelszobában játszódik a történet, a tengerparti külső helyszínek szinte csak díszletként funkcionálnak.

A sztori a hetvenes években játszódik, egy gazdag amerikai házaspár egy eldugott, sziklás tengerparti kis francia faluba téved, ahol megszállnak a hotelben. A férj egy alkotói válságba jutott író, aki ötleteket szeretne gyűjteni. A feleség tulajdonképpen szó szerint semmit nem csinál, depressziós. Már az első pillanattól fogva kiderül, hogy valami nagy probléma van kettejük között, úgy nézzük végig szenvedéseik kálváriáját, mint egy kívülálló, és csupán a film utolsó 15 percében tudjuk meg, hogy minek köszönhető mindez. A történet folyamán a házaspár életébe az hozza a változást, hogy a szomszéd szobába beköltözik egy nászutas pár, akik velük ellentétben nagyon fiatalok, nagyon szerelmesek és hisznek benne, hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak. A feleség a szoba falán talált résen keresztül kukkolni kezdi az ifjakat, később a férj is csatlakozik hozzá – és lassan kezdik újra megtalálni mindazt, amit az utóbbi években elvesztettek.

Összességében A tengernél több szempontból is érdekesnek tűnik. Az egyik elgondolkodtató momentuma a kukkolással kapcsolatos, hiszen a film éppen azt pedzegeti, ami mondjuk napjainkban is teljesen érvényes a média populáris műfajait tekintve: hogyan vonatkoztatják az emberek saját életükre mindazt, amit a másokéból látnak. Másrészről, Angelina Jolie azt nyilatkozta, hogy ezzel a művel édesanyja halálát szerette volna feldolgozni – viszont a látottak alapján biztosan saját drámáját is eljátszotta, a melleltávolító műtét utáni érzéseit, hogyan próbálta nőiességét visszanyerni. A műben a feleség szenvedését az okozza, hogy nem tudja saját testét elfogadni és arra vágyik, hogy újra teljes értékű nőként tekintsenek rá. A színésznő még egyetlen filmben sem meztelenkedett annyit, mint a mostaniban, aminek oka az előbbieken túl talán az is lehetett, hogy így interpretálja egy depressziós nő sérülékenységét. Azonban a néző igen nehezen tud elvonatkoztatni attól, hogy mennyi valós elem látható a filmben Angelina Jolie és Brad Pitt kapcsolatából. Annak ellenére, hogy mindkét színész nagyszerű teljesítményt nyújt, rendkívül zavaró tényező, hogy ők a szerepük szerint és a normális életben is egy sok éve együtt élő házaspár. Amikor pedig érzékibb jeleneteket játszanak el a vásznon, még inkább kínosnak tűnik a dolog.

Ami még nem teljesen szimpatikus az alkotásban, hogy valójában a főhőseinket nem lehet megkedvelni. Életük legsötétebb időszakában is éppen úgy néznek ki, mintha az aktuális divatkatalógusból léptek volna elő, a bőrük alatt is pénz van, és magasról tekintenek le a környezetükben lévő emberekre. Azért egy-két jó pillanatuk is akad, amikor mintha nem vennék annyira komolyan magukat és kilépnek ebből a fellengzős zsánerből – viszont sajnos túl kevés alkalommal láthatjuk ezt. Tény, ami tény, ki más legyen hiú, mint két hollywoodi csillag? A tengernél ugyan lehetett volna kiválóbb alkotás, viszont mégsem szégyenletes. Külön érdemes kiemelni, hogy az operatőri munka lenyűgöző, a képek és a zene összhatása teljesen visszaadja azt a kort és légkört, amit a mű bemutatni kíván. Illetve még abból a szempontból is bravúros alkotásról beszélünk, hogy annak ellenére, hogy gyakorlatilag semmi rendkívüli nem történik benne, mégis az első perctől fogva fenntartja az érdeklődésünket. Összességében még így is sokkal több jól, mint rosszul sikerült filmje van a Jolie-Pitt házaspárnak, de most is annak bizonyosságát láthatjuk, hogy mindketten jobban muzsikálnak, amikor nem együtt dolgoznak.

Előzetes:

A tengernél (By the Sea)
angol dráma, 123 perc, 2015 (16)
Főszereplők: Angelina Jolie, Brad Pitt
Rendező: Angelina Jolie