RSS

Karc

Éjszakai merengés egy POSZT-darab okán

Sokan sokat fanyalogtak már az idei POSZT miatt. Nem hallottam meg őket. Ahogy zárva a fülem a Vidnyánszky-Alföldi vitára, Kerényi buzizására, az L.Simon-félék ügyeire és ...

Álarcosbál – álarc nélkül

1792. március 16-án a stockholmi Operaházban álarcosbált rendeztek. A királyt többen is óva intették a maszkabálon való részvételtől, de hiába, III. Gusztáv Essen gróffal együtt ...

„A pillantását keresgéled folyton

November 10-e: késve érkezem a Trafó „Különórájára”, ráadásul még jegyem sincs az előadásra. De valami véletlen szerencse folytán Rényi András esztéta különórája/bevezetője még nem kezdődött ...

Merre tovább, melyik úton?

Széttagoltság, feszültségek, megbékélés, az álláspontok közeledése, s ezekhez hasonló szóhasználatok csengnek ki a 12. Pécsi Országos Színházi Találkozó kapcsán a résztvevők, szervezők nyilatkozataiból.

(Ha fáj az élet:) Aszpirin! – Mr. Vonnegut ajánlásával

Csendes környéken visz az út a KOMA Bázisra, ahol a bemutató másnapján újra az Áldja meg az Isten Mr. Vonnegut című darabot játsszák. Belépve Petőfi ...

Dervistánc az avaron

Trafó - Akram Khan: Vertical Road (Függőleges út) - színikritika

2011-11-07 10:37:42 Kenessey Tamara

„Nyers voltam, megfőztek, aztán kiégettek” – írja Rúmi, a XIII. század legmeghatározóbb szúfista filozófusa. Az ő versei, isteni kötődései inspirálták Akram Khant, a világszerte teltházzal fogadott Vertical Road (Függőleges út) című előadás koreográfusát.

A Trafó nézőtere előtt párnákon is ülnek néhányan, amikor elsötétül a tér. Meditáció kezdődik, keleti metaforákkal. A nyolc táncos mozgásából szinte teljesen kimarad a közép, vagy felsőtestüket, vagy a talajt hangsúlyozzák. Kecses mozdulataikat gyakran felváltja az erőszak, ám olykor az észak-indiai kathak tánc gyönyörű forgásaira emlékeztetnek. A karakterek egyszerre gyermekien gyengék és erőteljesek. Ruháik fehér redői agyagkatonák páncéljai és légies angyalszárnyak, a gravitáció éppen aktuális jelenlétét vagy hiányát kihasználva. A megrekedtségtől, röghöz kötöttségtől a lélek kiszakadásáig, szabadulásáig valóban függőlegesen vezet az út, értjük az üzenetet és a címválasztást. Nitin Sawhney éterien borzongató zenéje szívdobogásra, sámánszeánszra emlékeztető dobjaival hipnotizál, elmossa az idő fogalmát. A fények csak hangulatot teremtenek, jelentőségük éppen abban rejlik, hogy egyszerűen, szinte észrevétlen eszközként szolgálják a színpad történéseit.

Történetfolyam önmagában véve nincs, Salah El Brogy spirituális utazóként járja a világ helyzeteit, érzékenyen reagálva mindenre, ami emberi. Tanul, vallásos és érzéki forrásokból, tapasztalatokból egyaránt, miközben kívülállóként vagy beolvadva keresi a helyét a tömegben, az egyénnel szemben és önmagában. Átszellemültsége olykor annyira elragadja, hogy nem előad, hanem révületbe esik, kizárva a közönségét és mindent maga körül. Olyanok ezek a pillanatok, mintha egy lélegzetelállítóan megkomponált istenélményt látnánk, amelynek nem lehetünk részesei, hiába figyelünk minden érzékünkkel mozdulatai finomságaira. A darab gyakran repetitív, van ugyan helye itt a megerősítésnek, csak ne csapna át tálcán kínált, unásig ismételt tanulságok halmazába. Ezektől ugyanis elzsibbad, percekre elkóborol a figyelem.


Vastapssal, felállással ünnepelték a 70 perc végét, és valóban: egyik-másik képével álmodni fogunk, még sokáig. De a köztük pangó, vergődéssé enyésző ismétléses töltelék kissé megfeküdte a gyomrunkat…

 

Akram Khan Company: Vertical Road

Művészeti vezető és koreográfus: Akram KHAN
Zene: Nitin SAWHNEY
Fény: Jesper KONGSHAUG
Jelmez: Kimie NAKANO
Producer: Farooq CHAUDHRY
Technikai vezető: Fabiana PICCIOLI

Díszlet: Akram KHAN, Kimie NAKANO, Jesper KONGSHAUG
Társalkotók - előadók: Eulalia Ayguade FARRO, Konstandina EFTHYMIADOU, Salah El BROGY, Ahmed KHEMIS, Yen-Ching LIN, Andrej PETROVIC, Elias LAZARIDIS, Sung Hoon KIM
Dramaturg: Ruth LITTLE
Kutató: Jess GORMLEY