RSS

Képzőművészet

”Ebben a női lélekben cézár szellem lakik!”

Könyv Kata munkáit nőiességük mellett határozottság és erő jellemzi. Bizonyos értelemben korunk Artemisia Gentileschit-ja ő, akit ma a legsikeresebb művészként titulálnak a Caravaggio utáni korszakban. ...

Művészet a flaszteren

Pécsen már tavasz óta lehetnek a városlakók szemtanúi a Pécsi Vizuális Klaszter ill. a Pécs 2010 Egyesület akcióinak, amelyek a közterekre viszik a művészetet. Projektjeik ...

Valóság át- és elrendezve

A 20. század minden avantgárd irányzata szembeszállt a klasszikus művészeti tradíciókkal, mind a perspektivikus ábrázolás, mind az anatómiai hűségre való törekvés tekintetében. A hagyományok felülírásához ...

Kortárs tihanyi visszhang

Ha Tihany, akkor ARTplacc - gondolhatnánk, noha az eseménysorozat az elmúlt 4 év alatt azért jelentős változáson ment át. A szervezők eredeti szándéka, hogy ...

Pop art érzés az Albertinában

Magyarországon kevésbé ismerik a nevét, holott Alex Katz az amerikai kortárs művészet egyik legjelentősebb alakja. Alkotásaiból a bécsi Albertinában nyílt kiállítás, amelynek gyűjteménye nemrég a ...

A művészet visszafoglalja a várost!

A pécsi Szabad-Tér Galéria nyári akciósorozata

2014-06-26 14:12:27 Fekete Vali

A tavalyi velencei biennálén Venezuela a street artosok közös kiállításának szentelte pavilonját. A venezuelai költő, Juan Calzadilla, a kiállítást így nevezte el: „Városi művészet. A felforgatás esztétikája.” A graffitik, a videók és a videó-installációk fiatalos energiát és kreativitást sugároztak.

Venezuelában a graffiti szabad és a kormány által támogatott műfaj. Kifejezetten a street artosok számára a városokban fenntartanak szabad falfelületeket, amelyeket egy-egy alkotással díszíthetnek. Így épülhet be a művészet a mindennapokba, kaphatja meg az őt megillető teret és színezheti át a város arculatát. A street art ugyanakkor, mint utcai művészet, a hagyományos képzőművészeket is vonzza. A galériák csendje helyett a zajos utca számára készült alkotásokkal egy sokkal nagyobb és népesebb kiállítótérben mutatkozhatnak be. Mint az elmúlt napokban Pécsett.

A pécsi Vizuális Kultúráért Klaszter és annak tagjaként a Pécs 2010 Egyesület tavasz óta dolgozik olyan projekteken, hogy Pécsett, a kultúra városában, a kortárs képzőművészet milyen újszerű módokon jelenhet meg a város közterein. E kísérletek összefoglaló néven Szabad-Tér Galériaként arra törekszenek, hogy a kortárs képzőművészetre fókuszálják a figyelmet, a művészek figyelmét pedig felhívják a város köztereire, amelyek számtalan témát és ugyanakkor megjelenési felületet jelentenek. Négy évvel a kulturális fővárosi évadot követően újra birtokba kívánják venni a kiürülő belvárost, olyan események létrehozásával, amelyek újszerű eszközökkel, alacsony költségvetéssel a figyelmet a városközpontra összpontosítják. 2014 nyarától megvalósuló programsorozatuk A szép az utcán hever, Lucien Hervé magyar származású világhírű fotográfustól kölcsönözte elnevezését.

Aubert-Gamus Árpád munkája

Mint a program egyik szervezője, Salamon Péter a Pécs 2010 Egyesület képviseletében elmondta, törekvésük korábbi, több mint 30 éves pécsi hagyományokhoz nyúlik vissza, a Pécsi Grafikai Műhely illetve később a Pécsi Fiatal Művészek Klubjának egykori célkitűzéseit elevenítik fel. Sok művész számára akkor is fontos volt, hogy a művészetet és kultúrát a mindennapi élethez közelítsék, hogy kimenjenek az utcára, hogy megmutassák magukat. Így született meg például 1978-ban Fürtös Ilona az ötlete alapján az a nagyszabású szabadtéri kiállítás, amit a Székesegyház előtt, a Dóm téren rendeztek. Ez volt a Pécsi Nyári Színház rendezvényeihez kapcsolódó "Fiatal pécsi képzőművészek szabadtéri bemutatója.” Tizenegy művész, keramikusok, textilesek, festők, grafikusok, szobrászok a legkülönbözőbb anyagok felhasználásával valósították meg elképzeléseiket. Egy szobor a mai napig őrzi ennek a kiállításnak az emlékét. A székesegyházzal szemben a Sétateret övező füves területen áll Kígyós Sándor: Balett című alumínium szobra. Az alkotások többsége nem tartós anyagból készült, hiszen ideiglenesnek szánták őket. Ez olyan jó helyre került, hogy a kiállítás után is ott maradhatott köztéri szoborként.
De a művészet és a közterek kapcsolatának erősítését szorgalmazta a város szülötte, Victor Vasarely is 1983-ban megjelent Színes város című könyvében, amelynek lényege, hogy a művészet vonuljon ki az utcára, a közterekre, és ne csak a galériákban találkozhassunk képzőművészeti alkotásokkal.

A Szabad-Tér Galéria első „a szép az utcán hever” festészeti akcióija cello-art néven futott a médiában. A pécsi belvárosban a Sétatér Fesztivál alatt valósult meg, fiatal pécsi képzőművészek közreműködésével.

Az alkotók, Aubert-Gamus Árpád, Hizsnyik Dénes, Nagy-Tószegi Bálint a street art eszközeinek is felhasználásával, vegyes technikával olyan 3D-s installációkat hoztak létre, amelyek a tér és a belváros építészeti- és térelemeire reflektálnak a Dóm előtti Sétatéren.

Hizsnyik Dénes kiválóan használta a különféle ábrázolási szintekre épülő térhatásokat. Munkáján a Székesegyház, mintegy felhőkből kirajzolódva jelenik meg, amelyet még plasztikusabbá tesz esténként a fehér reflektoros megvilágítás.

Aubert-Gamus Árpádot a téren található Kodály Zoltán szobor inspirálta. Alkotásába belekomponálta a szobrot,mintegy perspektivikusan kijelölte a hozzá vezető utat, miközben Kodályt mintegy megelevenítve, különböző pozíciókban, többszörösen helyezte el a képen, ugyanakkor a megjelenítés módja, a sablonokkal megfújt alakok a street art hagyományos technikáját idézik.

Nagy –Tószegi Bálint interaktív alkotása sok turista és pécsi járókelő figyelmét vonzotta. Nagy-Tószegi este UV fényben úszó fehér lakatokból álló falat hozott létre, megidézve a város egyik pár méterrel arrébb található nevezetességét. Az arra járók hamar felismerték az alkotás interaktív voltát, és rövid időn belül számos üzenet, bejegyzés, észrevétel érkezett a lakatokra. Az alkotó útmutatása szerint ugyan véleményezni kellett volna a várost, de ezekből az üzenetekből viszonylag kevés született.

Szentgróti Dávid: Mágikus radírok

A pünkösdi hosszú hétvégén került sor a Szabad-Tér Galéria második akciójára a „múzeum utcaként” ismert Káptalan utcában, ahol Horváth M. Zoltán, Szentgróti Dávid festőművészek és a Pécsi Művészeti Szakközépiskola festőszakos diákjai valamint az egyetem 5. éves hallgatói /Illés Attila, Törtei Lilla/ hasonló eszközökkel Vasarely, Leonardo és Schaár Erzsébet adaptációt festettek.

De múlt heti múzeumok éjszakáját sem hagyta szó, azaz kép nélkül a Szabad-Tér Galéria.
A Modern Magyar Képtár udvarán négy alkotás született, amelyekről bátran mondhatjuk, hogy a legkidolgozottabbak lettek.
Szentgróti Dávid Mágikus radírok című alkotását Vasarely térhatású munkái ihlették. Eszközrendszerében ritmikusan ismétlődő geometrikus formák határozzák meg a művet. A fólia két külön rétege lehetőséget ad az alkotónak nem egyszerűen a térbeliség, de a lebegés, a légiesség, az időtlenség érzékeltetésére is.

Aubert-Gamus Árpád: Madarak

Aubert-Gamus Árpád Madarak című művével Martyn Ferenc emléke előtt tiszteleg. Műve felidézi Martyn Vizek felett című alkotását, amely a hátteret képezi a két rétegű fólián Martyn sablonnal megfújt arcképeihez. A három, egymás mellett vízszintesen elhelyezkedő arckép együttesen erősíti az emlékezés dimenzióját és repetitív jellegét.

Illés Attila-Zsinka Felícia: Csempék

Illés Attila és Zsinka Felícia Csempék című alkotása a Zsolnay Családnak állít emléket. Az alkotók az egyszerű figuratív ábrázolásmódot /jellemező formájú szecessziós váza kontúrja/ a szecesszióra jellemző dekorációs ornamentikával ötvözték. Színeiben jellemzően az ezüst, a lila, zöld dominál. Az ezüstös-fémes hatás a Zsolnayak eozin technikájára reflektál.

Kovács Kristóf és Fedor Inez Művészeti Karos hallgatók a nagysikerű pécsi Leonardo kiállításra reflektáltak, de korántsem hagyományos eszközökkel. Alkotásukon felszeletelt geometrikus formák utalnak Leonardo térgeometriai tanulmányaira.

A művek (az időjárás függvényében) július végéig megtekinthetők. Az időjárás és külső hatások jelentősen befolyásolják a művek utóéletét. A sokszor kérész életű alkotások ugyanis ki vannak téve nemcsak a szél és az eső, de az öncélú destruktivitás veszélyének is. Az alkotók azonban tudják ezt. A műfaj magában hordozza az alkotások tünékenységét is, s mint ilyen a pillanat művészete. A szervezők azonban remélik, hogy mindezek ellenére a többszörösen ismétlődő akciókkal a kultúra és a képzőművészet városában sikerül felkelteni a figyelmet a kortárs képzőművészet iránt.

A Szabad-Tér Galéria akciósorozata a PMJV Önkormányzatának támogatásával, valamint az Irány Pécs Kft, a Pécsi Fesztiválszervező Kft és a Janus Pannonius Múzeum közreműködésével jött létre.

Galléria

Illés Attila-Zsinka Felícia: CSEMPÉK Aubert-Gamus Árpád:Madarak Aubert-Gamus ÁrpádMadarak Horváth M. Zoltán és Pécsi Művészeti Szakközépiskola festőszakos növendékeinek Vasarely adaptációja Horváth M. Zoltán és Pécsi Művészeti Szakközépiskola festőszakos növendéke: Vasarely-fantáziák Nagy-Tószegi Bálint: Interaktív lakat fal Leonardo-geometriák Hizsnyik Dénes: Székesegyház felhőkből Szentgróti Dávid              Illás Attila-Törtei Lilla: Nekem tetszik a Schaár utca, vagy Járók-Elők