RSS

Képzőművészet

”Ebben a női lélekben cézár szellem lakik!”

Könyv Kata munkáit nőiességük mellett határozottság és erő jellemzi. Bizonyos értelemben korunk Artemisia Gentileschit-ja ő, akit ma a legsikeresebb művészként titulálnak a Caravaggio utáni korszakban. ...

Művészet a flaszteren

Pécsen már tavasz óta lehetnek a városlakók szemtanúi a Pécsi Vizuális Klaszter ill. a Pécs 2010 Egyesület akcióinak, amelyek a közterekre viszik a művészetet. Projektjeik ...

Valóság át- és elrendezve

A 20. század minden avantgárd irányzata szembeszállt a klasszikus művészeti tradíciókkal, mind a perspektivikus ábrázolás, mind az anatómiai hűségre való törekvés tekintetében. A hagyományok felülírásához ...

Pop art érzés az Albertinában

Magyarországon kevésbé ismerik a nevét, holott Alex Katz az amerikai kortárs művészet egyik legjelentősebb alakja. Alkotásaiból a bécsi Albertinában nyílt kiállítás, amelynek gyűjteménye nemrég a ...

A művészet visszafoglalja a várost!

A tavalyi velencei biennálén Venezuela a street artosok közös kiállításának szentelte pavilonját. A venezuelai költő, Juan Calzadilla, a kiállítást így nevezte el: „Városi művészet. A ...

Kortárs tihanyi visszhang

ARTplacc Kortárs Művészeti Fesztivál 2014. július 16-20.

2014-07-29 12:51:39 Bordács Andrea

Ha Tihany, akkor ARTplacc - gondolhatnánk, noha az eseménysorozat az elmúlt 4 év alatt azért jelentős változáson ment át. A szervezők eredeti szándéka, hogy egy a város életébe szervesen beleszövődő programot tudjanak létrehozni, melyben domináns szerep jut a kortárs művészetnek, de ahol a társművészetek is megjelennek.

Eddig ugyan évente változó centrummal működött az ARTplacc, de jellemző volt, hogy a fő helyszín mellett még a város legkülönbözőbb pontjain belefuthattunk a fesztivál egyes projektjeibe, ezáltal jobban átszőtte a várost az esemény. Így ugyan nehezebb volt az egészet átlátni, de ez valójában csak azoknak okozott problémát, akik mintegy munkaként, egy-két nap alatt akarták megtekinteni. Ám, akik ráérősen és kedvtelve érdeklődtek, azok sokfelé találkozhattak valamilyen váratlan művészeti eseménnyel, Tihany ugyanis a természeti adottságain és az Apátságon túl kevés programmal szolgál a nyaralók számára.

Fotó: Gordon Eszter, Polhodzik Ádám
Forrás: https://www.facebook.com/artplaccfesztival?ref=ts&fref=ts

Idén viszont a kompkikötő melletti területre koncentrálódott az egész program, mintegy kiszakadva a város szövetéből. Igazán este élt a helyszín, számos programot szerveztek, csak épp a kikötőből elég nehéz a szállásokat megközelíteni, mivel nincs közlekedés. De mondjuk, ha az eseménytől elérhető közelségben lehetne szállásokat foglalni, mi több némi infrastruktúra is jutna a környékre, kifejezetten érdekes alternatívát nyújtana az eddigi Tihany-élménynek.

Míg az induláskor elsősorban a kereskedelmi galériák vettek részt, addig idén nagyobb hangsúlyt kaptak a nonprofit (Capa Központ, Ludwig Múzeum) és a kísérleti intézmények (Chiméra Projekt, Inventio Arts), MOMEplaccs.
Kíváncsi voltam, hogy a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ vajon milyen programmal lesz jelen, hisz az általuk bemutatott műalkotások igen sérülékenyek, de a két intézmény a sátorpavilonok mellett két konténert helyezett el, ahol videó-válogatásaikból láthattak este vetítéseket.

Fotó: Gordon Eszter, Polhodzik Ádám
Forrás: https://www.facebook.com/artplaccfesztival?ref=ts&fref=ts

A Ludwig Kocka vetítésének kurátora, Farkas Viola Bódy Gábor- Marcel Odenbach, Tót Endre, Kis Varsó, Sean Snyder, Keserue Zsolt és Sugár János videóiból állított össze egy válogatást. A Capa Központ közel egy órás, Oltai Kata által válogatott vetítése alatt 10 fiatal fotográfus attitűdjén keresztül mutatja be az egyén és a tér, az individuális kapcsolatok közötti határmódosulásokat, a párbeszédet az elveszett illúzióval.

Egészen új típusú program a Német Szilvi válogatásában a Projekt Placc, mely olyan „anyagot, formát vagy szoftvert, talált gondolatkísérleteket fogad be, amelyek elsősorban folyamat- és tevékenységalapúak, készítőjük gondolkodását pedig a kezdeményezőkészség és a fejlesztői attitűd irányítja”.

Fotó: Gordon Eszter, Polhodzik Ádám
Forrás: https://www.facebook.com/artplaccfesztival?ref=ts&fref=ts

Az egész ARTplacc területén különös gonddal kezelték a dizájnt, de a sátrak melletti a külső helyszínek projektjei esetében egyedi megoldások (Kerekes Gábor, Fridvalszki Márk) születtek, melyek azért összhangban maradtak az eseménnyel.

Az ARTplacc jól lavírozik a szakmailag komoly és a laikus közönség számára is élvezhető eseménytípus között. Ennek ellenére az a benyomásom, hogy a rendezvény mégis inkább a szakmai közönség számára tud igazán izgalmas lenni, s a mostani elszeparáltság kevésbé vonzza be a nyaralókat. Ugyan volt központi hívószava is az idei eseménynek – rendszerváltás –, de ezt a galériák többnyire szerencsére kikerülték. Azt hiszem se az idő, se a hely nem lett volna alkalmas az erre reflektáló művek bemutatására

Ennek a kettősségnek idén különösen megfelelt Kelemen Zénó fehér, szinte a helyszín centrumában felállított szobra. Szintén ebben a kettősségben rejlik a Winkler Nóra-Topor Tünde páros tárlatvezetésének a titka, mely ugyan a megnyitó napján volt csak esedékes. A duó szereplése azért oly sikeres, hogy szinte minden ilyen jellegű esemény rendszeres programjai közt szerepelnek, mivel szélesen tájékozott, szakmai ismertekkel rendelkeznek, előadásukat mégis átszövi a személyesség és közvetlen, érthető módon beszélnek a művekről, s nemcsak róluk, hanem a hozzájuk kapcsolódó történetekről, így a szakmai és a nem szakmai közönség mindig lelkes hallgatósággá válik náluk.

Fotó: Gordon Eszter, Polhodzik Ádám
Forrás: https://www.facebook.com/artplaccfesztival?ref=ts&fref=ts

Ami szintén újdonság, a nemzetközi jelenlét. A Curators’ Network csoport napközben filmvetítéseket és beszélgetéseket szervezett, valamint izgalmas prezentációkra került sor.
A multikulturális társművészeti programok Közép-Európára fókuszáltak, különösen az író-olvasó találkozók (Pavol Rankov, Arno Geiger, Tóth Krisztina) és a filmvetítések. Az ARTplacc összművészeti programjából természetesen a zene sem maradhatott ki, koncertek, dj-k fellépésével. Külön figyeltek, hogy a fiatalabb korosztályt s a gyerekeket is megszólítsák, ezekből főleg az interaktív gyerekszínház volt emlékezetes. A színházi előadások különösen izgalmasak voltak, főleg a Juhász Kata Társulat Bodystudies előadása, mely a kortárs tánc eszközeivel beszél testről, testideálról, nemiségről.

S ha már a testről van szó, a teljességhez tartozik, hogy a kulturális eseményt gasztroesemény is kísérte, elsősorban a különböző területekről való speciális ízekkel.
Remélhetőleg Tihany nem fog elzárkózni a további ARTplaccoktól, de kíváncsi vagyok, milyen irányba változik. A programja izgalmas, de a közlekedés és a városba való integrálódás nem is a szervezők, hanem a városvezetés felelőssége.