RSS

Képzőművészet

”Ebben a női lélekben cézár szellem lakik!”

Könyv Kata munkáit nőiességük mellett határozottság és erő jellemzi. Bizonyos értelemben korunk Artemisia Gentileschit-ja ő, akit ma a legsikeresebb művészként titulálnak a Caravaggio utáni korszakban. ...

Művészet a flaszteren

Pécsen már tavasz óta lehetnek a városlakók szemtanúi a Pécsi Vizuális Klaszter ill. a Pécs 2010 Egyesület akcióinak, amelyek a közterekre viszik a művészetet. Projektjeik ...

Valóság át- és elrendezve

A 20. század minden avantgárd irányzata szembeszállt a klasszikus művészeti tradíciókkal, mind a perspektivikus ábrázolás, mind az anatómiai hűségre való törekvés tekintetében. A hagyományok felülírásához ...

Kortárs tihanyi visszhang

Ha Tihany, akkor ARTplacc - gondolhatnánk, noha az eseménysorozat az elmúlt 4 év alatt azért jelentős változáson ment át. A szervezők eredeti szándéka, hogy ...

A művészet visszafoglalja a várost!

A tavalyi velencei biennálén Venezuela a street artosok közös kiállításának szentelte pavilonját. A venezuelai költő, Juan Calzadilla, a kiállítást így nevezte el: „Városi művészet. A ...

Pop art érzés az Albertinában

Alex Katz kiállítása Bécsben

2014-07-03 12:36:29 Fekete Vali

Magyarországon kevésbé ismerik a nevét, holott Alex Katz az amerikai kortárs művészet egyik legjelentősebb alakja. Alkotásaiból a bécsi Albertinában nyílt kiállítás, amelynek gyűjteménye nemrég a művész hatvan munkájával gazdagodott.

Képei intenzív ragyogása kiemeli és egyfajta zárójelbe teszi a pillanatot. Festett portréi, olyanok mintha egyre nagyobb felbontásban kinagyítanánk az arcot, s az, ami a képen korábban hétköznapi volt, a ránagyításokkal kap újabb és újabb jelentőséget.
Alex Katz egyedi, már-már absztrakt látásmódot kölcsönöz az amerikai pop artnak, amely munkáit egyszerre testetlenné ugyanakkor nagyon személyessé teszik. Kiemeli, állóvá merevíti a pillanatot és felnagyítva rögzíti a képen. Az élet jelenvalóságát egészen addig fokozza, míg képein csaknem érezni lehet a levegő áramlását. Grafikáin a finom vonalvezetés nemcsak az ábrázolt alakok személyiségéről árulkodik, de az öröklét egyfajta fátyolán át látatja őket. Portréi a szépséget, fiatalságot a mozdulatlan időben ábrázolják.

Elsőszámú főszereplőjük a felesége, akiről több mint 50 évnyi házasság alatt több mint 250 portrét festett, de az idő múlása rajta sem fogott, a képeken szinte mindig ugyan az az elegáns, fiatal dáma mosolyog. A ragyogó színek a fényre teszik a hangsúlyt, s a nagy elődökhöz (pl. Rembrandt, Ingres, Bonard) hasonlóan, épp ez a fény kölcsönöz egyedi sugárzást, életteliséget Katz képeinek, vagy nyomatainak, ugyanakkor munkái nagyon a 60-as évek pop artjának szellemiségét tükrözik. Mintha csak a cannes-i vagy hollywoodi kifutókról léptek volna le makulátlan eleganciájukkal képeinek főhősei. Ahogy Andy Warhol sokszorosított képein Marilyn Monroe a monroe-ság ikonjává vált, épp úgy jelennek meg Katz képein a hatalmas, makulátlan, örök fiatal arcok, elegáns sziluettek, a kifestett papírmasék. A művész ikonszerűen, monumentális formátumban ábrázolja a New York-i felső tízezer és értelmiségiek életéből vett motívumokat, miközben a képek jelentése a személytelen festészetnek köszönhetően mindvégig nyitva marad. Akár egy reklámplakáton.

Katz sikere abba is rejlik, hogy bár súrolja ábrázolásmódja az absztrakt határát mégis még a figurativitáson belül maradva széles rétegek számára érthető.

1927-ben született Brooklynban, orosz emigráns zsidó család legnagyobbik fiaként. Mint azt a francia Les Echos-nak / http://blogs.lesechos.fr/judith-benhamou-huet/alex-katz-gloire-du-pop-ar.../ tavaszi pantin-i kiállítása kapcsán elmondta, szülei még több mint öt nyelven beszéltek: oroszul, litvánul, lengyelül, jiddisül és angolul. De amikor Katz négy éves lett apja úgy határozott nem beszél többé hozzá oroszul.

Apja arisztokratikus ízlésű üzletember volt, aki hobbiként együtt festett a fiával. Talán éppen az apja szalonjukban függő fotó-portréja határozta meg későbbi útját a portréfestészet felé. A híres művészképzőben, a Cooper Unionban végzett, ahol a kubizmus volt a „divat”, de azt Pollock festészeti víziója teljesen szétrobbantotta. Katz azt a cél tűzte ki maga elé, hogy a kubizmus és az absztrakt expresszionizmus hullámai között kiússzon a „partra”, és rátaláljon a maga módján arra, ami az ő művészi önkifejezése számára a valóság. A külső valóságot pedig Amerikában akkoriban már jelentősen meghatározták a nagy plakátok, a reklámok, a magazinok, a divatlapok a mozi és a tévésorozatok. Hiszen az emberek nem a szemükön keresztül látják a művészetet, hanem saját kultúrájukon át. Az 50-es 60-as évek populáris kultúráját a mindenki számára elérhetőnek álmodott szépség, fiatalság, a divat, határozta meg.

Katz több éves kísérletezés után végül eljutott saját stílusához, amit új víziónak, új festészetnek hív.

Ezt a festészetet, a monumentalitás és a dekorativitás határozza meg. A végletekig leegyszerűsített már-már geometrikus formákból összeálló portrék a színeket, a formákat és a fényeket emelik főszereplővé. Alakjainak nincsenek egyedi vonásai, hiszen nem az egyedit, hanem az általános érvényű geometrikussá transzformálható elemeket emeli ki a szerző. Így a portrék szépsége a képet alkotó elemek (geometrikus formák, színek) tisztasága által keltett esztétikai minőségében, általános érvényűségében rejlik.

Az Albertinában évekkel korábban láthatók voltak már munkái. Most 60 újabb, a múzeumnak adományozott képét állították ki 3 nagy teremben. A legnagyobb terem egyik felét a 2000-es évek elején-közepén grafittal készült portrék foglalják el. Másik felét óriás festményei, festménytervei és a festményekhez készült festett kartonsziluettek határozzák meg. A kisebb teremben nyomatokat, nyomtatásokat (screen printeket) láthatunk, míg a harmadik teremben pedig az Egyesült Államok északkeleti részén található Maine idilli, ugyanakkor megközelíthetetlennek tűnő tájait ábrázoló munkái kaptak helyet. A kiállítás nem veszik bele a sémákba, a gyűjtemény új képeinek bemutatásában, arra törekszik, hogy átfogó képet adjon Katz művészetéről.

A kiállítás 2014. szeptember 28-ig látható a bécsi Albertinában.
www.albertina.at