Könyv-jelző

Vudu varázslat és norvég minta

Most olvastam a hírt, hogy Kun Árpád könyve, a Boldog észak lehet az egyik esélyese a 2013 legjobb könyve cím elnyerésének. Ezek után engem sokan ...

Egy európai

Durica Katarina Szökés Egyiptomba című regényének borítója lányregényt ígér a populáris fajtából, de úgy tűnik, inkább csak a „komolyabb” témákat akarja vele eladni.

Az Ember meg a Rendszerváltás

Mi a demokrácia? Demokrácia-e messziről illatozó mosószerrel felmosni a lépcsőházat lakógyűlés előtt, meg frissen sült pogácsával megvásárolni a lakók jóindulatát? Érettek-e a demokráciára azok, akik ...

Még tanmesének is rossz

Hát még így sem jártam könyvvel. Kétszer hittem azt, hogy már befejeztem, pedig még most sem. Sokkal többet nem is lehet elmondani róla. A legújabb ...

Egyszer volt … egy urban fantasy

Új divat van kitörőben. De az is lehet, hogy már körülöttünk tombol régóta, de a szele engem csak mostanság csapott meg. Az urban fantasy nem ...

A háború Somlyói Anna szemével

2013-05-02 10:33:19 Berta János

Időről-időre kiderül, hogy a 20. századi történelem nagy traumái, kollektív megrázkódtatásai mindmáig meghatározó, és gyakran kibeszéletlen élményei a magyar társadalomnak, az embereknek.

Kováts Judit gyorsan, nagy népszerűségre szert tett első regénye is ezt a gondolatot látszik alátámasztani. A II. világháború 1942. utáni szakaszát tárgyalja a könyv, személyes perspektívából. A kamasz Somlyói Anna, az alföldi parasztlány szemszögéből láttatja a szöveg az eseményeket, a német megszállást, a szovjet-orosz katonák erőszakoskodásait, a háborúban elesettek hiányát - vagyis azt, ahogy a háborút, a front átvonulását a helyi lakosok átélték, megélték.

Ez a szubjektív nézőpont az, ami érzelmileg átélhetővé, olykor megrázóvá teszi az olvasó számára a regényt. Hiszen ez az a nézőpont, amellyel egyfelől a legkönnyebb azonosulnunk (még ha nem is női olvasóról van szó), másfelől a mindennapok szintjére ereszkedve tudja bemutatni a II. világháboró nagy eseményeinek mikroszintű perspektíváját. Mindannyian tudjuk az eseményeket, a politikai döntéseket és cselekedeteket, és tudjuk a szubjektív történeteket is - elbeszélni azonban ritkán halljuk, látjuk ezeket. Nem állítom, hogy egyedi és úttörő volna Kováts Judit regénye ezzel a megoldással, azonban tény, hogy megkapó, hatásos és olykor ismeretlen élményt közvetít a szöveg, leginkább a perspektívaválasztásnak köszönhetően. (Nem mellékesen nagyon hasonló aspektust látunk visszaköszönni a társadalomtörténet tudományos megközelítésében is, amikor is a mindennapok közegén, a hétköznapok élményén keresztül próbálja meg a történettudomány megérteni a tárgyát).

A szerző korábban történész-levéltárosként dolgozott, ez első szépirodalmi munkája. Ezt csupán azért fontos megjegyezni, mert a regény szerkezetében, az elbeszélés stílusában nyomon követhető a történettudomány módszereinek, leginkább az oral historynak a megjelenése. Persze, az elbeszélt történelmet, az eseményekre visszaemlékező elbeszélői pozíciót magában rejti a szubjektív nézőpont, azonban a regény ennél többet ad . Azon túl, hogy nyelvileg is olyannak tűnik a szöveg, mintha egy életút-interjú szerkesztett, stilizált változata lenne, az olvasó folyamatosan kap olyan nyelvi jeleket, utalásokat, amelyek az emlékezés narratíváját és módszerét vonultatja fel. Ezt egészíti ki az a már-már brilliánsnak tűnő szenvtelenség, amely eluralkodik az elbeszélésen. Hiszen a szubjektív megrázkódtatásokat nem lehet érzelmek nélkül elmesélni, ugyanakkor a túlfokozott emocionális töltett könnyen hatásvadásszá, giccsessé tehetné a szöveget. Ezt azonban a könyvnek sikerül elkerülnie, sőt, a történetek hatásossága, az elbeszélt élmények (olykor brutális) ereje leginkább ennek az elbeszélői “közönynek”, szenvtelenségnek tudható be.

Maga a történet nem különösebben egyedi. Nem degradálva a szubjektív élményeket, de rengetegen bujkáltak házi tákolmányú bunkerokban, lettek tetvesek, takarították el az átvonuló front nyomán ottmaradt állati és emberi hullákat, és rengeteg fiatalasszonnyal, lánnyal erőszakoskodtak katonák. Jobban belegondolva a regény ettől válik igazán átütővé. Hiszen a „mindenkivel megtörtént eseményeket” beszéli el, és ennek köszönhetően válik egyszerre ismerőssé, ugyanakkor megdöbbentővé a történet. Ugyanakkor informatív szinten kellően távolságtartó a szerző a hősével, és ez szintén sokat ad a regény értékeihez. Nem tudjuk konkrétan beazonosítani a főszereplőt, nem vonják el figyelmünket a személyes információk. Ennek köszönhetően nem törekszünk arra, hogy a konkrét személyt keressük a történet mögött, és tovább erősödik bennünk az érzés, hogy az általános, gyakori élményeket egyszerre egyediként is olvassuk.

Úgy tűnik, hogy a II. világháború személyes tragédiája mindmáig traumatikus élmény sokak számára, és nem csupán traumatikus, hanem kibeszéletlen is. Ezen természetesen nem tud teljes egészében segíteni Kováts Judit első regénye, azonban egy újabb adalékkal szolgálhat a történelem megértéséhez, illetve az átélt történelem ábrázolásához.

Kováts Judit: Megtagadva
Magvető Könykiadó, 2012
256 oldal, 2990 Ft.

Hozzászólás ehhez:

A háború Somlyói Anna szemével | Könyvkritika

Milyen nap van ma?