Sziluett

A legjobb séfekkel a kulisszák mögött

A szerdai Bocuse d’Or európai döntőjén ott volt a 20 éves pécsi srác, Sándor Lőrinc is, aki a csapatok munkáját segítette. Így látta a versenyt ...

Útközben

Trembácz Éva Zsuzsa amerikai diplomatafeleségként kezdett blogot írni, majd könyveket, riportokat. Élt az USA-ban, Kínában, Afrikában. Könyvei egyéni humorral szólnak a kulturális sokkról és az ...

A legmélyebb érzés

1975-ben a BM III/I-es ügyosztályán megnyitják „Pápainé” beszervezési és munkadossziéját. A fia, majd harminc évvel anyja halála után 2014-ben értesül róla. Ennek megrázó dokumentuma az ...

Lord of Design

A pécsi Nick Galériában rendezett Betű-Szó-Kép Szimpózium meghívott díszvendége Frédéric Bortolotti, művészeti vezető, grafikus, képzőművész volt, aki a PTE MK tervezőgrafika szakán is tartott egy ...

Csak te vagy, és akivel táncolsz

A Duda Éva Társulat új bemutatójának két koreográfusa Gregor Lustek és Rosana Hribar, a szlovén táncélet kiemelkedő alakjai, számtalan nemzetközi díj birtokosai.

A fiatal művészeket ott támogatjuk, ahol csak tudjuk

Beszélgetés Dr. Andreas Mailath-Pokorny-val, Bécs kulturális tanácsosával

2015-04-22 12:17:24 Fekete Vali

A szomszédos osztrák főváros, Bécs éveken keresztül a kulturális örökségéből és a hagyományaiból élt. Ám az utóbbi tíz-tizenöt évben mintha kicserélték volna. A város egyre markánsabban, egy fiatalos, kulturális innovációkra nyitott, 21. századi főváros arcát mutatja. A kultúra finanszírozásáról, a művészet szerepéről és a dinamikusan változó város kulturális összképéről Dr. Andreas Mailath-Pokorny-val, Bécs kulturális tanácsosával beszélgettünk. Ahogy már néhányszor láttuk, így is lehetne…

Az adventi időszak a híres karácsonyi vásárával, az új évi koncert mind Bécs hagyományos, nemzetközileg ismert arculatának része: szecesszió, az egykori monarchia, kávéházak, operett, opera, komolyzene. Ugyanakkor napjainkban Bécs sokat tesz a kreatív, lendületesen fejlődő, 21. századi város image-ért. Az elmúlt éveknek milyen kulturális és művészeti innovációi vannak, amelyek ezt a képet kívánják megerősíteni?

Fotójog: ©Peter Rigaud

Bécs egy egyedülálló fellendülés időszakát éli: A város növekszik, a lakosság fiatalodik, kiterjesztik az oktatási infrastruktúrát, ennek nyomán pedig egy kiválóan képzett, nemzetközi kapcsolati hálóval rendelkező fiatal generáció van születőben. A kultúrpolitikában éppen ezért az innovatív, fiatal szcéna támogatására helyeződött a hangsúly – olyan bemutatkozási felületeket teremtettünk, melyek ugródeszkául szolgálnak az ifjú tehetségek karrierjéhez.

A képzőművészet területén Off-Space-ek jöttek létre, melyek időszakosan használt helyek: a Das weiße Haus, a mo.ë és a ve.sch csak néhány példa, ahol a pályakezdő művészek kiállíthatják a munkáikat. Az elmélet és művészet határmesgyéjén mozgó interdiszciplináris rendezvények, mint az "urbanize" urbanisztikai fesztivál és a "Sound:Frame" popzenei fesztivál is évről-évre egyre több résztvevőt vonzanak. A város szívében található új mozi és kulturális központ pályakezdő filmeseknek biztosít egy stúdiómozit, melyben bemutathatják filmjeiket.



Fotó: Fekete Vali

Milyen kulturális beruházások kötődnek az állam, a városi önkormányzat büdzséjéhez, és melyek magánerős befektetések?

Legyen szó filmekről, nagy színházakról, az Off-szcénáról, zenei létesítményekről mint egyesületek vagy koncerthelyszínek, múzeumokról vagy kisebb projektekről és tevékenységekről – Ausztriában és Bécsben szinte a teljes művészeti életre jellemző a közpénzekből való, jelentős mértékű társfinanszírozás. A bécsi kulturális támogatások mértéke Európa-szerte a legmagasabbak közé tartozik. Ezenkívül szponzorok, mecénások, alapítványok és alapok járulnak hozzá a művészeti és kulturális produkciók valamint a tudományos kutatások sikeréhez. A közpénzekből történő kulturális támogatások tekintetében teljesen különbözünk például az amerikai gyakorlattól, ahol ezek nagy részét privát forrásokból finanszírozzák. Ez a teljesen eltérő rendszer elsősorban arra vezethető vissza, hogy a kulturális támogatások leírhatóak az adóból.

Fotó: Fekete Vali

Milyen szerepet játszik a MUMOK a hazai képzőművészet gyűjtésében, bemutatásában, mennyire tudja ráirányítani a figyelmet a kortárs osztrák képzőművészek munkáira?

A kulturális támogatások Ausztriában az állami és tartományi szintek között oszlanak meg. A MUMOK azon intézmények egyike, melyek nem városi hatáskörbe tartoznak. Bécs Városa 1945 óta vásárol kortárs műveket, melyeket saját kiállító helyén, a MUSA Museum Startgalerie Artothekben állít ki. A gyűjtemény ma már 35.000 alkotásból áll és egy igazán reprezentatív metszete a kortárs osztrák művészeti életnek.

Miért fontos Bécsnek a kortárs képzőművészet? Jelent-e mára ugyan olyan vonzerőt turisztikailag, mint a hagyományos bécsi arculat?

Bécsnek nagy múltja van, azonban a jelene is igen jelentős. Mozart és Beethoven neve világszerte ismert. Azonban Bécs nevéhez ma is hasonlóan jelentős művészeti tevékenység kapcsolódik, gondoljunk csak Friedrich Cerha, Heinz Karl Gruber és Olga Neuwirth zeneszerzőkre, vagy Erwin Wurm és Maria Lassnig képzőművészekre. A képzőművészet területén a „Vienna Contemporary“ művészeti kiállítás és vásár, virágzó művészeti galériák, a Kunsthalle Wien és a MUSA jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy Bécs egy világra nyitott, modern nagyváros legyen.

Fotó: Fekete Vali

Milyen szempontok szerint kérik fel a köztereken egyre gyakrabban megjelenő alkotások szerzőit? Pályáztatás vagy megbízás játssza a nagyobb szerepet ebben?

Mivel a közterületekre külön előírások és keretfeltételek vonatkoznak és a művészeknek sokféle elvárásnak kell megfelelniük, nagy szerepe van a kiválasztásnak. Nem minden művész szeretne, illetve tud ilyen feltételek mellett részt venni, hiszen nagyon sok (technikai) szabályra és előírásra is figyelni kell, és a köztéri művészeti projektek közönsége is teljesen más, mint egy „white cube“ kiállítótér esetében.
Mindig a konkrét projekttől függ, hogy kiírunk-e pályázatot, vagy közvetlen megbízás útján választjuk ki a művészt. Minden egyes esetben a téma, a helyszín, a tartalom és az egyéb elvárások határozzák meg, hogy melyik eljárás a célravezetőbb.

Fotó: Hubert Dimko

A metróvonalakon megjelenő képzőművészeti alkotások milyen ötletből születtek, követnek-e egységes koncepciót?

Bécsben a KÖR Kunst im öffentlichen Raum Wien (Művészet közterületen) és a Wiener Linien (Bécsi Közlekedési Vállalat) hosszútávú együttműködési megállapodást kötöttek a metróállomások és környékük művészeti projektekhez való rendelkezésre bocsátására, egyrészt hogy minőségi alkotások szülessenek, másrészt hogy összegyűjtsék a különböző kompetenciákat. Mivel az egyes vonalak és állomások mind építészetileg, mind épületszerkezetileg különbözőek, nem lehet egységes koncepciót megállapítani. A művészi szabadság és játékosság mértékét minden állomás esetében külön-külön vizsgálják és közösen dolgozzák ki. Ez a technikai keretfeltételekre is igaz. Természetesen emellett ügyelünk arra, hogy a különböző munkák széles palettáját tudjuk felmutatni, amik azonban nem ütnek el egymástól. Érdeklődők számára az összes eddigi közterületen megvalósult projekt megtekinthető a http://www.koer.or.at/ honlapon.

Fotó: Simon Brugner

Az újonnan létrejövő kulturális-művészeti rendezvények milyen szerepet játszanak a városkép átalakításában, egyes városrészek esetleges rehabilitációjában?

Bécs, mint hagyományos kulturváros rengeteg kortárs művészeti kezdeményezés táptalaja. Bécsben az ismert művészeti ágak és az innovatív művészet nem állnak ellentétben egymással, sőt, produktív együttműködés zajlik köztük. Minden sarkon művészet és kultúra bukkan fel, melyek a bécsi közterek meghatározó elemei. Ide értendő a számos szabadtéri fesztivál, mint például a Filmfesztivál a bécsi Rathausplatz-on vagy a Wiener Festwochen (Bécsi Ünnepi Hetek). Felmérések szerint a bécsiek kifejezetten elégedettek a város kulturális kínálatával és ki is használják a lehetőségeket. A kultúra az életstílus része a városban. Bécs a kínálat sokszínűsége és a művészet újszerű megközelítése miatt lett a tolerancia és nyitottság városa.

Mennyire jelentenek turisztikai vonzerőt a nyári zenei fesztiválok? Elsősorban a hazai vagy a külföldi turizmus ezek esetében a meghatározó?

Tudjuk, hogy a turisták elsősorban a kulturális kínálat miatt érkeznek Bécsbe. A Wien Tourismus egyik aktuális felmérése szerint a bécsi látogatók 71 százaléka a művészet és kultúra miatt jön a városba. A Bécsről szóló külföldi hírek közül pedig minden második a kultúrával foglalkozik. Általában a kulturális fesztiválok nagy népszerűségnek örvendenek egész évben. A Popfest megrendezésével már öt éve állandó nyári zenei fesztivállal számolhatunk, mely feladatának tűzte ki az innovatív hazai minőségi popzene támogatását: Fellépési lehetőséget biztosít számukra az ingyenes koncerteken, melyekre az utóbbi időben már 60.000 ember látogat el. Bécs egy világra nyitott város, mely a toleranciát ápolja és megéli, ennélfogva minden hazai és külföldi vendéget egyaránt szívesen látunk.

Fotó: Fekete Vali

Melyek jelenleg Bécs kortárs művészeti központjai (képzőművészet, zene, színház, stb.)?

A város kulturális központjai egyre szélesebb területen helyezkednek el: A központban a nagymúltú kulturális intézmények mellett az innováció székhelyei (például a Museumsquartier) helyezkednek el, de a városközponttól távolabb is új kulturális központok létesülnek, mint például a Werk X Meidling-ben vagy a rendkívül élénk klubélet a Gürtel mentén. A Kunstplatz Karlsplatz (Karlsplatz művésztér) 2007-ben alakult, mely első osztályú és egyedi kulturális és képzési intézményeket fog össze a Wien Museum-tól kezdve a Műszaki Egyetemen át (Technische Universität) a Szecessziós Házig.

Milyen inkubátor-projektjeik vannak a fiatalabb generáció művészeti törekvéseinek felkarolására?

Alapvetően a fiatal művészeket ott támogatjuk, ahol csak tudjuk – például fesztiválok szervezésével, mint a Popfest, vagy mint az új, idén először megrendezett „Electric Spring”, ahol a fiatal művészek gyakran először lépnek színpadra a széles nyilvánosság előtt. A másfél millió Euró összértékű „SHIFT” átfogó támogatási program is jó lehetőséget biztosít avantgárd fiatal művészek számára a projektjeik benyújtására. További célzott támogatást biztosít a „Cash for Culture”, ahol 13 és 23 év közötti fiatalok bürokráciától mentes úton maximum 1.000 Euró támogatást kaphatnak művészeti projektjeik nyilvános bemutatásához. Ezzel a lehetőséggel főleg fiatal bevándorlók élnek, mivel számukra ez a társadalmi beilleszkedés (Empowerment) szempontjából is kedvelt eszköznek számít.

Milyen új projekteket terveznek a jövőben a kultúra és művészet területén?

Az elkövetkező időszakra több tervünk is van. Még áprilisban elindul a Museumsquartier területén egy új elektronikus zenei fesztivál. Ezenkívül Bécs város 2015-re egy évi 1,5 millió Euró összegű programot írt ki az innovatív művészet támogatására. A program elsősorban azokat a projekteket célozza, melyek egyértelmű különbséget mutatnak fel a már meglévő kulturipari gyakorlathoz képest és a szakterületük további fejlődéséhez új impulzusokkal járulnak hozzá. Legnagyobb projektünk azonban kétség kívül a Wien Museum újjáépítése. A következő években a Kunstplatz Karlsplatz-on helyezik el Bécs első 21. századi kulturális épületét. A Wien Museum felújítása és bővítése Bécs város legfontosabb múzeumokat érintő terve évtizedek óta. Véleményem szerint ez a projekt lendületet ad a városfejlesztésnek és a városi élettér újszerűsítésének.

Ezúton is köszönjük a Compress támogatását.

Hozzászólás ehhez:

A fiatal művészeket ott támogatjuk, ahol csak tudjuk | Interjú

Milyen nap van ma?