RSS

Sziluett

Felénél tart a Lajkó Félix maraton

Eddig nyolc teltházas koncert, több mint 4000 néző, óriási siker itthon és külföldön.

A szép az utcán hever …a pécsi Janus Pannonius utcában!

Négy évvel a Kulturális Főváros eseményei után a pécsi képzőművészek a köztereken mutatkoznak be. Újszerű, egyedi köztéri megjelenéseikkel a pécsi képzőművészek 30 éves hagyományát ...

A Szigetet is el…

Ez már nem az. Mármint a Sziget. Nem a Diák, nem a Pepsi, nem a Kell egy hét együttlét. A szlogenben még ott a freedom, ...

„az egyik kézben pohár, a másikban okostelefon”

A Pécsi Tudományegyetemen 2013 márciusában átfogó kutatási projekt indult a Z-generáció néven ismert korcsoport életstílusának, fogyasztási és médiahasználati szokásainak vizsgálatára.

Ördögkatlan 2014.

Asztalkára tett rózsavirág mögül figyeled az elterülő tájat. Gyönyörű kép, unalmas kompozíció – mint egy tehetséges festő első próbálkozása. Az menti meg, hogy ez most ...

Katlanlakó naplója 2.

2013-08-01 17:15:09 Vaszari Judit

(Rájátszás. Narancsliget.) És Erdős Virág kapta a legnagyobb tapsot. Két nem kevéssé fontos következtetést lehet ebből levonni.

Az emberek szeretik, akarják a kortárs verseket. Csak meg kell, hogy szólítsa őket. Itt van egy rakás fiatal(os), intelligens popzenész és költő, akik elérhetővé teszik a verset: olyan formában hozzák el, hogy segítse a befogadást, és olyan verseket találnak meg, amiket érdemes.

Ott, ahol egy igen vegyes összetételű, nem kis létszámú közönség egyöntetűen Erdős Virág szövegeit (Mikor, Ezt is el) érzi a legerősebbnek, és ennek hangot is ad, na, ott, abban az országban valami sántít. Az közönség, aki szórakozni jött ide, hevesen és egyértelműen reagál politikai töltetű szövegekre, magáénak érzi azt, annak a közönségnek van véleménye a közállapotokról. Mégpedig nem túl jó.
Beck Zoli Háy Jánossal és Erdős Virággal, Grecsó Krisztián Kollár-Klemencz Lászlóval állt össze, Szűcs Krisztián Szálinger Balázzsal bohóckodott. Bohóckodtak, komolykodtak, zenéltek. A fináléban felálltak az első sorokban kuporgó középiskolások, és együtt énekelték a Kistehén számát az előadókkal. Szuper volt.
(Mulatság, r.: Bérces László, Narancsliget)

Barátokkal találkoztunk eztán, úgyhogy csak hagytuk magukat sodorni. Egy kis evés-ivás, ücsörgés után gondoltuk érdemes egy próbát tenni a Mulatság 300. előadásával, bár sorszámunk megint csak nem volt. Viccelődős sorban állás, ’a remény hal meg utoljára’ alapon bementünk, bár azzal bíztattak minket, hogy nem fogunk látni, nem fogunk hallani, állni kell, és arra is figyelmeztettek, hogy ennek ellenére, aki bemegy, annak nem illik előadás közben kijönnie (ez kedves népnevelő célzatú megjegyzés, sajnos nem szükségtelen). Megérte kockáztatni, oldalt sikerült egy olyan helyet találni, ahonnan élvezhető volt az előadás (bár egyszer nem ártana szemből is megnézni). Nem is értem, miért nem a nagyszínpadon játszottak? Kapa, Pepe, Rémusz 15 éve mulat vagy legalábbis keresi a mulatságot. Máig nem sikerült megtalálniuk, de közben sokakat mulattattak a helyzetkomikumokkal tarkított, komoly színészi fegyelmet igénylő, improvizációktól sem mentes darabbal. Közben gondolkodhatunk azon, hogy tudunk-e mulatni, ünnepelni, ki a kirekesztett és ki a kirekesztő, van-e hibás, érdemes-e mulatság nélkül élni. És mulatsággal? Az lenne az élet értelme?

Nekünk ennyi jutott a második napból, van mit emészteni. A két előadást, a nézők reakcióit, a Nagyharsányban a kisszínpadról mindenhova odaszűrődő zenét, az okostelefonok előadás közben is felvillanó képernyőképét. Biztosan máshol is jó volt a program, mert láthatóan kevésbé koncentrálódótt a tömeg, a többi helyszínen is nézni érdemes programok várták a Katlanlakókat.

Ma délelőtt megnézzük a gyerekbarát Katlant is. Irány Palkonya!